Benkő Nóra: „Az első évfolyam diákjai közül többen ma Kossuth-díjas színművészek”

Benkő Nóra: „Az első évfolyam diákjai közül többen ma Kossuth-díjas színművészek”

Fotó: Zsigmond László

Idén ünnepeli fennállásának ötvenedik évfordulóját az egykori Nemzeti Stúdió. Zalán János, a Magyar Színház igazgatója – maga is egykori stúdiós – és Benkő Nóra, a jogutód Pesti Magyar Színiakadémia vezetője a Magyar Színházba hívta az egykori tanítványokat – közel négyszázan ünnepelik együtt a jubileumot 2016. június 11-én. Benkő Nórát kérdeztük.

Milyen programmal várja a Pesti Magyar Színház meghívott vendégeit?

A három alappillér, a múlt, a jelen és a jövő egyszerre lesz ott június 11-én a Pesti Magyar Színház nagytermében: a mostani akadémisták mozgáselőadásával kezdődik a program hat órakor. Ezt követi hét órakor a hivatalos megnyitó, ünnepi beszédet mondanak Zalán János egykori akadémista és színházigazgató, Lukács Sándor Kossuth-díjas színész, egykori akadémista, és egy végzős diákunk. Az este folyamán sor kerül a húsz éves évfordulón, valamint a Kossuth díjas művészeinkkel készített filmek vetítésére. A Nemzeti Stúdió alapítója, Bodnár Sándor szobra, és az elhunyt művészek emléktáblája a program keretében kerül átadásra. A vacsorát követően kilenc órától a jelenlegi évfolyamunk egy tréfás órabemutatót tart a nagyszínpadon, emlékeztetve ezzel az egykori hallgatókat, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a diákévek során. Tizenegy órától hajnalig a kiváló Harmadik Figyelmeztetés nevű színészzenekar szórakoztatja majd a vendégeinket.

A Nemzeti Stúdió alapítói a képen balról: Szigeti Károly, Pós Sándor, Csányi Árpád, Vágó Nelly, Major Tamás, Bodnár Sándor, Simon Zoltán.

Ön a Nemzeti Stúdió jogutódjának, a Pesti Magyar Színiakadémiának a jelenlegi igazgatója 2012 óta. Milyen útravalót hagytak Önre az egykori vezetők Bodnár Sándor, Sződy Szilárd és Kovács Gábor?

Nehéz örökséget vettem át, hiszen más volt ötven éve a színész és a színinövendék kapcsolata: akkor tekintélyesebb, elismertebb volt, ma inkább közvetlen. Az egykori hallgatók a mai napig tisztelettel emlékeznek meg azokról a színészegyéniségekről, akiktől a szakma legapróbb részleteit is megtanulhatták, hiszen egy színpadon állhattak Gobbi Hildával, Major Tamással vagy Váradi Hédivel. Az első évfolyam diákjai közül többen ma Kossuth-díjas színművészek, de egyöntetűen azt vallják, hogy talán nem is lennének színészek, ha nem a Stúdióban kezdtek volna annak idején.

Milyen hagyományokat őrzött meg az Akadémia az elmúlt ötven évből?

Az egykori Nemzeti Stúdió egyedülálló, gyakorlatorientált működése a legfontosabb hagyomány, amit megőriztünk: a három éves képzés első napjától a színinövendékek a Pesti Magyar Színház színpadán sajátítják el a tudást, és ez óriási előnyt jelent szemben más színészképző műhelyekkel. A színinövendékek egyszerre kollégák és diákok, ez az elmúlt ötven évben is így volt. Nagyon odafigyelünk az oktatás színvonalának megőrzésére, hiszen az adott tartalom az, ami meghatároz egy iskolát. A mi tartalmunkat olyan kiváló művészek biztosítják, akik nagy része itt játszik a színházban, vagy ő maga is egykori akadémista volt. Ilyen például Zalán János, a színházunk igazgatója, vagy Varga Éva tanárnő.

A hagyományőrzés mellett milyen változások vannak az Akadémia működésében?

Az előbb felsoroltak mellett bevezettünk néhány újítást, amelyek az elmúlt négy évre visszatekintve a legkedvesebb emlékeim közé tartoznak: szerveztünk gólyatábort Horányba, és tartottunk év végi zárórendezvényt Visegrádon, Gobbi Hilda egykori villájában. Ennek az épületnek az a különlegessége, hogy a felrobbantott Nemzeti Színház maradványait is – például a színészbejáró egy részét – felhasználták az építkezés során. A színésznő halálakor a színházra hagyta a villát, egyfajta alkotó ház gyanánt. Ezeken kívül elkezdtünk fesztiválokra járni, a POSZT-ra, az Ördögkatlanra vagy a Nemes Fesztre, és megemlíteném még a Tabajdi Faluszínházat is, ahol kint játszottunk a pusztában, a helyiek pedig teljes odaadással és szeretettel főztek nekünk. A kiváló hangulat és a csapatszellem mozgatórugója ezeknek a programoknak. Arról nem is beszélve, hogy megmutathatjuk magunkat azoknak az embereknek is, akik nem hallottak még a Pesti Magyar Színiakadémiáról.

Hogyan alakul a jövő?

Jelentős változás előtt áll a Színiakadémia, amely az iskola szellemisége és a diákok érdekeinek szempontjából további pozitív irányú fejlődést hozhat. A jövőben ugyanis az oktatás ingyenessé válhat, így az eddig szem előtt tartott tehetség alapú gondozást továbbra is fenn fogjuk tudni tartani.

Szöveg: Jónás Bea

Az alapítók kép forrása: pmsza.hu