PIN:OKKIO: TEREMTÉS ÉS INFORMATIKA – interjú Vidovszky Györggyel

PIN:OKKIO: TEREMTÉS ÉS INFORMATIKA – interjú Vidovszky Györggyel

Beszélgetés Vidovszky Györggyel, aki Deres Péter dramaturggal újraírta Pinokkió történetét és az így létrejött új darabot a Magyar Színházban rendezi. A PIN:OKKIO bemutatója szeptember 28-án lesz.

Ne szépítsük. Collodi Pinochio-ja simán horrorgyanús. Walt Disney-é pedig cuki. Persze ezen nőttünk fel, szájtátva néztük és nyilván neked is kijutott belőle. Ezen a számegyenesen a PIN:OKKIO hol van?

Az amerikai rajzfilm elég didaktikus és jelentős cukormázzal fedte le az eredeti történetet, ami érthető, mert Collodi inkább nevelési indítványt írt, sem mint gyerekkönyvet. A miénk komolyabb, mint a Walt Disney-változat és veszélyes kalandokkal teli, ha nem is hajlik horrorba.

Még több kép a PIN:OKKIO olvasópróbájáról (galéria)

Akkor fordítva kérdezem. Mi maradt Walt Disney-ből, ha ugyan?

A struktúrája. A történet az amerikai rajzfilm fordulatait követi, éppen csak áttettük egy mai, XXI. századi közegbe és megpróbáltuk háromdimenzióssá tenni a figurákat, ami annyit tesz, hogy lélektani értelemben is megformáltuk őket.

Tehát a tetteik mostantól a karakterükből fakadnak?

Igen, hiszen sok esetben csak az ismert meseszövés miatt fogadtuk volna el a figurák változásait vagy döntéseit. Ahol azt éreztük, hogy valami csak azért történik meg, mert a mesében így van és kész, azt megvizsgáltuk és megpróbáltuk lélektanilag hitelessé gyúrni. Elképzeltük Geppetto reakcióit, vagy éppen a tudatára ébredő kisfiút, aki a mi esetünkben egy robotgyerek.

Az, hogy XXI. században játszódik, és egyre inkább önállósuló robotgyerek a PIN:OKKIO, ez trendi nézőcsalogatás vagy ennél talán több?

Egyfelől tényleg izgalmas, hogy olyan formai megoldásokat tudunk így használni, amelyek mind adottak a korunkban, és így a gyerekhez is közelebb hozzuk ezt a régi mesét. Másfelől, ha nem egy fabábu, hanem egy robotember van a középpontban, akkor reflektálunk arra a 150 évre is, ami Collodi óta a sci-fi kultúrában történt. Regények, filmek sora szól arról, hogy az ember megpróbál megteremteni egy hozzá hasonló lényt, ami mozog, beszél, és ez minden esetben valamilyen robotikus lény. Tehát rengeteg olvasmány- és filmélmény köszönhet vissza, amelyek nem jutnának a néző eszébe, ha a főszereplő egy fabábu lenne.

Az ember istent játszik, teremt, amint Madách megírta, vegykonyhájában kotyvaszt.

Az egyik olvasat szerint ez valóban teremtéstörténet, amennyiben Geppetto teremt valamit vagy valakit. Felvetődnek kérdések: mi a különbség az öntudatra ébredő robot és az ember között. Hol a lélek határa? Csupa olyan kérdés, ami sok asszociációt szülhet a nézőben.

Ráadásul új színhelyeket találhattok ki. Tanúi lehetünk egy tévéstúdióban annak, amint Pinokkió celebbé lesz. Adódnak a lehetőségek…

…és kevésbé didaktikusak már csak azért is, mert megpróbálunk nem reflexből negatív értékítéletet társítani hozzá. Persze, benne van a kritikánk, az iróniánk, és attól, hogy jelen idejű, jobban átérezhetik a nézők a téthelyzetet is ebben, mintha egy régmúltból előcitált metaforikus vagy szimbolikus idézet lenne.

Már csak azért is, mert a nézőtéren ülő gyerekek – a régi mesének megfelelően – zsebtolvajok, csibészek sokkal kevésbé szeretnének lenni, mint – a mostani esetében – valóságshow celebek és sztárok. A választás lehetősége közel van hozzájuk.

A mi darabunk arról szól, hogy ezek a valóságos kihívások és valóságos lehetőségek. Vajon el lehet-e kerülni őket? Nem könnyű, és ezért még hazugságba is keveredhet az ember, megszegheti az ígéretét – mindez ugyancsak ismerős a gyerekeknek.

Nem vagy szabályos színházrendező. Színházpedagógiával foglalkozol, és a rendezői módszered is követi ezt. A te társulatod közösség is. Dolgozol ezen?

Először is össze kell hoznom a gyerekszereplőket a felnőtt színészekkel úgy, hogy egyenrangúak legyenek ne csak cukik. Ebben nagy segítségemre van Gyevi-Bíró Eszter. Örülök, hogy a kaposvári Cserhalmi-osztály és az akadémisták itt vannak a Magyar Színházban gyakorlaton, tehát most van egy fiatal és nagy társulatom. Rájuk számítva pár jelenetnek csak a kanavászát írtuk meg, így a mostani próbákon fel tudjuk ajánlani az improvizálás lehetőségét. Most rögzítünk, és ha túl vagyunk ezen a nyár eleji próbaszakaszon, akkor szépen nyugiban leírjuk az így létrejött jeleneteket. Sokkal őszintébb és tisztább megszólalásokhoz jutunk így, reményeink szerint.

Felnőtt színészek is partnerek ebben?

Igen. Még nem tekintjük a szöveget kiadandó drámai műnek, egyelőre ez egy erős sorvezető. Azzal, hogy rugalmasan kezeljük a szövegkönyv egyes részeit, azt érjük el, hogy a színész a sajátjának érzi a mondatokat, és nem csak a szerzőnek kijáró tisztelet miatt mondja el. Ez jó.

Geppetto figurájának a megítélése is koronként változik. Az öregember, aki társat fabrikál magának, akit támaszául használna, elég erősen önző jelentéstartalommal bír.

Önző és becsvágyó egyszerre. A magánya ellen hozza létre ezt a robotot, azt akarja, hogy csak az övé legyen, miközben azonnal megmutatná egy informatikai világkiállításon. Nem azzal foglakozik, hogy megteremtett valakit, akinek lelke van, és akiért ő felelősséggel tartozik, hanem azonnal aprópénzre váltaná. A darab az ő fejlődéstörténete is.

Mégis csak mese! Győz a jó?

Győz. Persze ehhez csodának kell történnie. A csoda tudja jóvátenni a dolgokat, mert amerre a világ tart, abból nem lenne semmi jó.

Szerző: Sándor Erzsi

Ami még érdekelheti

Pedagógus Workshop a Magyar Színházban

Kedves Pedagógus Kollégák! Szeretettel hívunk benneteket a hagyományteremtő szándékkal megrendezésre kerülő pedagógus hétvégére. A programok a tavalyi évadban nagy sikerrel bemutatott tantermi előadás, a KŐ PAPÍR OLLÓ, valamint a tavaszi...

Bővebben

Valahol Európában új szereposztással a Magyar Színházban

Azt mondják, a remekművek időtlenek, és az üzenetük téren-időn képes átsugározni. A Valahol Európában az egyik legcsodálatosabb magyar musical, amely Dés László zenéjével és fantasztikus gyerekszereplőkkel már 2016 óta töretlen...

Bővebben

Dr. Zalán János Igazgatói Pályázat 2023

Kedves Közönségünk! Színházunkban az aktuális igazgatói mandátum 2024. január 31-ig él, így jelenleg igazgatói pályázati időszak alatt állunk. Az alábbi posztot Dr. Zalán János, a Magyar Színház Igazgatója kérésére tesszük...

Bővebben