Ópiumkeringő – Előnarráció

Ópiumkeringő – Előnarráció

Ópiumkeringő előnarráció

Nevezzük szerzői színházak. Szerzői film az, amikor a forgatókönyv írója és a rendezője egy személy. A Magyar Színházban ilyen szerző színházat készített Lengyel Ferenc, aki íróként is jegyzi az Ópiumkeringőt és rendezőként is.

A mű 12 stáció, azaz 12 monológból áll és 13 dalból. A történet ott kezdődik, amikor a Gestapo bevonul Magyarországra, és letartóztatja a kor leghíresebb mozicsillagát Karády Katalint és a vőlegényét, Újszászi Istvánt.

A Jazz-story megnevezésű előadásban a legismertebb Karády-dalok csendülnek fel, de Subicz Gábor zeneszerző újragondolásában. Továbbá a darab újszerűsége, hogy mindvégig szól a zene, a Modern Art Orchestra (MAO) kíséri Pataki Szilvia színésznőt a monológok és a stációk alatt is.

A következő sorrendben hangzanak el a dalok és a stációk:

1. DAL / ÓPIUMKERINGŐ; 1. STÁCIÓ / MENEKÜLÉS; 2. DAL / HIÁBA MENEKÜLSZ; 2. STÁCIÓ / BOGARAK; 3. DAL / MÁJUS ÉJSZAKÁN; 3. STÁCIÓ / RUHÁS SZEKRÉNY MESE; 4. DAL / YOU CAN’T HAVE EVERYTHING; 4. STÁCIÓ / HAJKITÉPÉS; 5. DAL / GYŰLÖLÖM A VADVIRÁGOS RÉTET; 5.STÁCIÓ/BORZALOM; 6. DAL / HAMVADÓ CIGARETTAVÉG; 6. STÁCIÓ / ISTEN REGÉNYE;
2. DAL / HALÁLOS TAVASZ; 7. STÁCIÓ / LEÁNYKÉRÉS; 8. DAL / HOLNAP, KI TUDJA HOLNAP LÁTSZ-E MÉG?; 8. STÁCIÓ/TENGER; 9. DAL / UGYE GONDOLSZ NÉHA RÁM?; 9. STÁCIÓ / TOLONCHÁZ
3. DAL / SZÉP VAGY GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG; 10. STÁCIÓ / GRÁCIA; 11. DAL / KARÁCSONY ESTE; 11. STÁCIÓ / ANGYALKÁK; 12. DAL / LA BELLA TANGOLITA; 12. STÁCIÓ / HOLLÓ; 13. DAL / MINDIG AZ A PERC A LEGSZEBB

Lengyel Ferenc darabjában úgy szólalnak meg a dalok az előadás során, mintha kifejezetten ehhez a történethez íródtak volna.

Az előadásban az egykori filmdíva kivetítőn is megjelenik, majd Pataki Szilvia arcában. Egy kamera mindvégig veszi az arcát, ráközelít, kiemeli a gesztusait, a mimikáját, amit mögé kivetítenek egy kör alakú vászonra. Így minden apró mozdulatát és rezdülését, mintha mögötte reflektorfényben vagy akár egy nagyító alatt látnánk.

Lengyel Ferenc és Pataki Szilvia a darabban a kiszolgáltatottság, a fájdalom, a szerelem, a bizalom belső útjait járják és mutatják meg. Közben szól a jazz, a zene, a Karády-slágerek, amelyek így a Modern Art Orchestra átiratával és közreműködésével valódi partneri kapcsolatot mutatnak.

Pataki Szilvia nemcsak Karádyt testesíti meg, hanem minden karaktert ő játszik. Jelen időben meséli a díva történetét, melynek legfőbb kérdése, hogy létezik-e az örök szerelem? Elfáradhat-e a szerelem, ha már nem lehetnek egymáséi a szerelmesek?

Pataki Szilvia bájos, fiatal nő. Csinos, fekete térdig érő, fekete csipkeruhát visel magassarkú lábbelivel, valamint a soppos Karády-frizura (soppos frizura: tupírozott magas konty). Haja sötétbarna és göndör loknijai kiengedve. Haja akár a „soppos Karády-frizura”.

Az Ópiumkeringő színlapja:

A BOLAN PRODUCTION, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, a Váci Dunakanyar Színház és a Pesti Magyar Színház közös produkciója

Lengyel Ferenc: ÓPIUMKERINGŐ – Jazz-story Karády Katalinról

Hangszerelte és az összekötő zenét írta: Subicz Gábor

KARÁDY KATALIN: PATAKI SZILVIA

Az előadást 16 éves kortól ajánljuk.

Hossza: 1 óra 45 perc, szünet nélkül

Bemutató: 2019. február 15.

Az eredeti dalok szerzői

Ábrahám Pál, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Füredi (Huzly) Imre, G. Dénes György, Cyrill G. Mockridge, Mack Gordon, Grünwald Alfréd, Hegedűs Tamás, Heltai Jenő, Kovács Károly, Kraszner Károly, Kulinyi Ernő, Litkei Ervin, Fritz Löhner-Beda, Malcsiner Béla, Mihály István, Nadányi Zoltán, Nádor Mihály, Polgár Tibor, Walter Scharf, Széky S. Dénes, Vincze Zsigmond

 Szerzők és művek – az elhangzás sorrendjében

Közreműködik a MAO – Modern Art Orcestra

Mindenki ismeri a nevét, mégis alig tudunk róla valamit. Egy korszak ünnepelt sztárja volt, mégis kevés embernek jutott olyan sanyarú sors, mint neki. Karády Katalin – hiszen róla szól az Ópiumkeringő – mégsem tört meg soha, mert egy elsöprő szerelem mindenen átsegítette.

Lengyel Ferenc színdarabja egy döbbenetes erejű Rómeó és Júlia történet sikerről, hűségről, emberségről, hazáról és mindenek fölött szerelemről – röviden: az életünkről.

Az előadásban a leghíresebb Karády-slágereket az európai hírű Modern Art Orchestra zenéjével, Pataki Szilvia előadásában hallhatjuk úgy, mint soha korábban Magyarországon!

Vezényel: FEKETE-KOVÁCS KORNÉL

Látvány: LENGYEL FERENC, KOVÁCS YVETTE ALIDA

Szcenikus: BALÁZS ANDRÁS

Dramaturg: DERES PÉTER

Korrepetitor: MAGONY ENIKŐ

Rendezőasszisztens-ügyelő-súgó: JUHÁSZ ANDREA

Rendező: LENGYEL FERENC

 Következzék 12 érdekesség Karády Katalin életéből!

1. Kőbányán, egy hétgyerekes családban látta meg a napvilágot Kanczler Katalin Mária néven 1910-ben. A cipészként dolgozó apja folyamatosan terrorizálta a gyerekeket, nem egyszer szíjjal verte őket, így a kis Katalint is. Az apát a család nem érdekelte, csak a lóverseny. Minden pénzét oda hordta. Tavaly megjelent egy cikk, amelyben egy hölgy azt állította, Karády valójában nem az agresszív cipész gyermeke volt, hanem egy titkos kapcsolat gyümölcse.

2. A mélyszegénységben élő kislány számtalan sorstársával egyetemben az állam jóvoltából Svájcban és Hollandiában élhetett, nevelkedhetett egy ideig.

 

3. Húsz éves volt, amikor hozzá ment feleségül a nála jóval idősebb vámtiszthez, Varga András Rezsőhöz. Három év sem telt el és elváltak útjaik.

4. A húszas-harmincas évek ismert hazai újságírója, Egyed Zoltán fedezte fel a színészet számára, egy budai mulatóban pillantotta meg az igéző tekintetű lányt. Egyed találta ki az elegánsabban hangzó Karády művésznevet is és ő egyengette a karrierjét. Egyed Zoltánt aztán a II. világháború alatt a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán tartották fogva, ugyanott, mint a rendszer másik ellenségét, Jávor Pált. Karády felfedezője megúszta a borzalmakat, de az egészsége megromlott és 1947-ben csupán 53 évesen halt meg.

 

5. A filmvásznon 1939-ben debütált a Halálos tavaszban. Egyszeriben az ország ünnepelt dívája lett. A búgó hangja, az eleganciája megbabonázta a férfiakat. Ettől kezdve ráírták a főszerepeket, minden évben több filmet forgatott. 1942-ben kilenc alkotásban szerepelt, szinte állandóan dolgozott.

6. Karádyért rajongtak a férfiak és a politika is kereste a kegyeit. A jegyese volt Horthy Miklós kémfőnökének, a jóképű Ujszászy István tábornoknak, aki egy budai villát is vásárolt Karádynak. Ujszászy a II. világháború vége után – mivel szinte mindent tudott a Horthy-rendszerről – az államvédelmi hatóság fogságában élt, majd nyoma veszett. Egyes feltételezések szerint megölték, mások állítják, öngyilkosságba kergették Karády korábbi szerelmét. A színésznő soha nem heverte ki, hogy nyoma veszett a vőlegényének.

 

7. A férfiak imádták Karádyt, ám azt kevesen tudták, hogy a negyvenes évek nőideálja egyáltalán nem volt elégedett az alakjával. Túl izmosnak érezte a vádliját, a vállai formájával sem volt elégedett, mindez pedig zavarta abban, hogy tökéletesen alakítsa a szexszimbólum szerepét. Ezért ha a filmekben nem az arcát, hanem a testét mutatták, akkor több esetben az akkor huszonéves Tűhegyi Katalin állt a kamerák elé.

 

8. A németek bevonulása után Karády karrierje megtört. A dalait nem játszhatták a Magyar Rádióban, a Machita című filmjének forgatása pedig félbeszakadt. A megszállás után egy hónappal a Gestapo kémkedés vádjával Karádyt letartóztatta, megkínozta, csoda, hogy túlélte a fogság időszakát.

 

9. Karády emberségére jellemző, hogy több tucat gyereket mentett meg a Dunába lövéstől. Történt, hogy a nyilasok a part felé terelték a kicsiket, Karády viszont egy maréknyi aranyékszert adott a pribékeknek, hogy ne öljék meg a gyerekeket.

 

10. A Rákosi-rendszerben folyamatosan mellőzték, filmezni nem engedték, a végére már csak vidéki kultúrházakban léphetett fel, ahol nem egy esetben kifütyülték a rendszer ellenségét. 1951. február 18-án egy szombathelyi fellépés után a zöld határon át hagyta el Magyarországot.

 

11. Ausztriában, Svájcban, Belgiumban, majd Brazíliában élt, és 1968-ban költözött az Egyesült Államokba, ott is New Yorkba, ahol egy kalapszalont nyitott közösen a barátnőjével, Frank Irmával. A fellépéseket és nyilvánosságot kerülte. Éppen ezért bravúrosnak mondható a rendező Sándor Pál akciója, akinek sikerült megszólaltatnia a korábbi ünnepelt színésznőt 1979-ben.

 

12. Karády Katalin 1990. február 7-én – más források szerint 8-án – 79 éves korában halt meg New Yorkban. A hamvait hazahozták és azóta a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a legismertebb magyar díva. Nyugodj békében Karády Katalin!

 

További információk a darabról:

Ópiumkeringő – színlap

szinhaz.org – interjú

Facebook – videó

Facebook – második videó