Égigérő fű – előnarráció

Égigérő fű – előnarráció

Kedves Gyerekek,

Tóth Cecília vagyok, a Pesti Magyar Színház audionarrátora. Az a feladatom, hogy elmondjam nektek, hogy mi történik a színpadon. Tehát, hogy a szereplők mit csinálnak, hogyan mozognak és az arckifejezéseiket is leírom nektek.  Persze, figyelnem kell arra, hogy amikor a színészek beszélnek, akkor én ne szólaljak meg, mert akkor aztán egyikünket sem értenétek. Az előadás megkezdése előtt másfél órával érkeztek majd a színházba, ekkor beszélgetünk a darabról, és felmegyünk a színpadra, ahol megnézzük a díszletet, a kellékeket és a jelmezeket. Sőt, beszélgethettek a színészekkel is. Az előadás hossza 1 óra 50 perc, egy szünettel.

Égigérő fű a Pesti Magyar Színházban.  Az Égigérő fű című darabunkat először 2013. március 22-23-án mutattuk be. A mesejátékot Szabó Borbála írta Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye és Égigérő fű című forgatókönyve alapján. Janikovszky Éva könyve, eredeti címén Málnaszörp és szalmaszál, először 1970-ben jelent meg, később Égigérő fű címmel is kiadták. A könyvből nagysikerű film készült, melyet 1979. december 20-án mutattak be.

Abban, hogy a Pesti Magyar Színház műsorra tűzte Janikovszky Éva nagysikerű művének adaptációját, az is közrejátszott, hogy az Égigérő fű című filmet a színház környékén forgatták. A Paripa utcai bérház helyszínéül szolgáló házat ugyan már lebontották, de Oszkár szenespicéje ma is megtalálható a Rózsa utca sarkán.

A történetről:

Szabó Borbála egy kerettörténetet írt az eredeti történet köré, melyben Nagymisu és kislánya, Dorka vidékre utaznak a nagymamához. A vonatút során Nagymisu a gyermekkorában történt füvesítés történetét meséli el Dorkának – így egy visszaemlékezés elevenedik meg a színpadon. A történet egyik főszereplője Misu, aki nyári vakációját tölti Dezső bácsinál, budapesti nagybátyjánál. Misu – annak ellenére, hogy sok barátja van a Paripa utca 4. környékén – úgy érzi, unalmasan telnek a szünidő napjai, egészen addig, míg különleges kalandba nem kezd. A bérház egyik lakója, Poldi bácsi, a parkőr nyugdíjba készül. Napok óta mást sem emleget, csak azt, hogy az a szép zöld gyep mennyire fog neki hiányozni.  Misu, Poldi bácsi nyugdíjba vonulása napjára egy titkos meglepetéssel készül. A kisfiú ötletének megvalósítása azonban korántsem olyan egyszerű: a ház összes lakójának segítségére szükség van, sőt hivatalos engedélyezés is kell! De egy eltökélt gyerek nem ismer lehetetlent, és Piroska, a szomszéd Kamilla néninél nyaraló kislány, valamint felnőtt barátaik segítségével mindent megtesznek azért, hogy Misu terve megvalósulhasson.

Az első felvonásban minden díszlet színtelen, szürke, ami a történet kezdeti hangulatát tükrözi. A második felvonás során minden díszlet színes lesz, ami jelzi, hogy a kezdeti reménytelenség után összefogással elérhetőnek tűnik a cél.

A darab nagyon lendületes, a jelenetek között a díszleteket gyors, táncos mozdulatokkal rendezik át a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei. A díszletek körül-belül két méter magas fehér vásznak, melyekre a különböző helyszínek vannak felrajzolva. Mindegyik díszlet, görgős lábakon áll, ami a jelenetek közötti gyors mozgatást segíti.
A növendékek végig a színen vannak és több szerepben is feltűnnek a darabban: ők jelenítik meg a haladó vonatot, ők a kukások, és a jelenetet során játékukkal megerősítik a szereplők mondanivalóját. Például, amikor Poldi néni búcsúzáskor integet Poldi bácsinak, a növendékek is mind integetnek. Vagy amikor Misu titkot oszt meg barátaival, akkor a háttérben ők is összekapaszkodva sugdolóznak. Ruhájuk az első felvonás során szürke, kantáros kertész ruha és kantáros kertész nadrág. Mindegyik ruhán, az utcához, a történethez köthető fekete körvonalú minták vannak, úgymint út, ház, kukák, cica, napocska.

A második felvonásban minden díszlet színessé válik, a szereplők ruhái is.

A szereplőkről:

•    Nagymisu – Fillár István. Nagymisu a visszaemlékező apuka, aki éppen kislányával Dorkával utazik a nagyszülőkhöz. Szeretettel mesél lányának a régi időkről, amikor őt küldték nyaralni a Paripa utcába. Öltözéke hétköznapi, sötét farmert, kék pólót és világos zakót visel.

•    Poldi bácsi – Hunyadkürti István. A történet mozgatórugóját, Poldi bácsi, a parkőr, nyugdíjba vonulása jelenti. Nagyon szereti munkáját, minden reggel óramű pontossággal indul el otthonról. Egy megbízható, az életét tisztességgel végigdolgozó ember képe rajzolódik ki előttünk. Poldi bácsit egyetlen dolog aggasztja nyugdíjazásával kapcsolatban. Erre a problémára keres megoldást Misu. Poldi bácsi öltözéke egyszerű munkaruha, szürke nadrágot és szürke kabátot visel. Kezében állandó kelléke, a botja.

•    Poldi néni – Dániel Vali. Poldi néni melegszívű, gondoskodó asszony, aki Poldi bácsit minden nap szeretettel indítja munkába és várja haza. Poldi néni otthon tölti napjait, így tájékozott a ház életével kapcsolatban, mindenről tud. Általában ő veszi észre elsőként, hogyha valami furcsaság, vagy változás történik. Öltözéke otthonka, kötény és papucs.

•    Dezső Dezső – Szűcs István. Dezső bácsi, Poldiék szomszédja, nála tölti a nyarat Misu. Egy üzlete van az udvarban, ahol eredetileg lószerszámokat árult – ma pedig már kutyanyakörveket. Dezső bácsi segíti Misut titkos terve megvalósításában. Fekete nadrágot, kockás inget és sötétszürke kötényt visel.

•    Kamilla kisasszony – Balsai Móni. Kamilla kisasszony a ház egyik lakója. A történet első részében mindig mogorva, csak a dolgok negatív oldalát látja. Ez részben annak köszönhető, hogy munkája során nagyon sok panasszal találkozik. Az első részben fekete ruhát visel. A második felvonás során Kamilla kisasszony életében változások történnek, melyek hatására ruhái színessé válnak, arcára mosoly ül, és már szomszédaival sem zsörtölődik. Sőt, végül támogat egy titkos tervet.

•    Brenner Oszkár, a szenesember – Pavletits Béla. Oszkár kezdetben ijesztő, mert mindig fekete az arca, és folyton nagy szeneslapát van nála. Az a hír járja, hogy a szenesember a rossz gyerekeket a lapátjára ülteti és leviszi őket a szenespincéjébe. De szerencsére nem minden gyerek fél tőle, van, aki még segítségért is folyamodik hozzá. A szenesember Misu fontos segítője lesz. És hamar kiderül, hogy nem kell tőle félni.
Öltözéke fekete kertésznadrág, mely alatt világos pólót, rajta kockás inget visel. Fején sapka van, és mindig kezében fogja szeneslapátját.

•    Berta mama, Oszkár édesanyja – Tóth Éva. Berta mama egy nagyon pici lakásban él, ami tele van zsúfolva mindenféle régi bútorral, melyekhez nagyon ragaszkodik. Tudtán kívül Oszkár és Misu őt is bevonja a titkos tervbe, mely Poldi bácsi nyugdíjba vonulásához kapcsolódik. Ez több humoros helyzet kialakulásához is vezet.

•    A fiatalok – Soltész Bözse, Jegercsik Csaba. A fiatalok néhányszor tűnnek fel a színen, akkor is csak nagyon rövid időre, mindig rohanva, rohanás közben egymást kérdezgetve. Kérdés, hogy elég körültekintőek voltak-e, mielőtt elindultak otthonról. Vajon mindent elzártak, lekapcsoltak?

•    Misu – Kozma Ákos. Misu a történet főszereplője, aki a nyarat nagybácsikájánál tölti. Sok barátja van a Paripa utca környékén, azonban mégis úgy érzi, hogy napjai unalmasan telnek. Egészen addig, amíg ki nem találja, hogyan lehetne a szomszéd Poldi bácsi nyugdíjba vonulását szebbé tenni. Misu szeretné meglepni Poldi bácsit, ehhez azonban sok segítségre van szüksége. Egy titkos tervet is készít, és minden szálat megmozgat terve megvalósításához. Misu az első felvonás során sötét térdig érő nadrágot, szürke pólót és sötét, kockás inget visel. A második felvonásban kockás inge világos lesz.

•    Síróbaba – Farkas Bianka/Nemeskéri Elza. Síróbaba mindentől fél, de legfőképpen Oszkártól, a szenesembertől. És amikor fél, rögtön elsírja magát vagy visítva elrohan. Kezdetben csak az ablakba mer kiülni, majd egyre bátrabb lesz és Poldi nénit, Misut, a ház lakóit, és végül még Oszkárt is bizalmába fogadja.

•    Nagymisu lánya, Dorka – Tóth Zsófi, Urmai Blanka. Dorka a nagyszüleihez utazik apukája, Nagymisu kíséretében. A kislány unalmasnak tartja az idősekkel töltött időt, emiatt kedvetlenül száll fel a vonatra. Nagymisu, azonban elkezdi mesélni, hogy hogyan telt élete egyik legizgalmasabb nyara, amit a Paripa utcában töltött. Dorka kezdeti unalmát egyre nagyobb érdeklődés váltja fel, végül izgatottan hallgatja végig apukája nyári kalandjait.

A darab rendezője: Horváth Patrícia

Sok szeretettel várlak titeket az előadásra!