NAPTÁRLÁNYOK

Naptárlányok

 

 

Tim Firth

NAPTÁRLÁNYOK

Fordította: DERES PÉTER

Hossza: 2 óra 50 perc, egy szünettel

Bemutató: 2017. szeptember 29.

Rendező: TALLÓS RITA

“A cselekmény kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve.”

Ismerős, ugye? Nos, ez pont ellenkezőleg van a Naptárlányok esetében. Mert ez nagyon is igaz sztori, és épp azért szép, mert igaz. Anglia közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek s még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.

Nagyjából itt kezdődik a Naptárlányok című vígjáték története. Tehát egy kanapét kellene szerezni a helyi a kórháznak! Oké, nemes a cél, de a kinézett bútordarab sajnos nagyon drága és az idő is kevés. Mit tegyen hát hat angol kisvárosi, középkorú nő, hogy pénzt szerezzen a kanapéra? Készítsünk magunkról falinaptárat, és azt áruljuk! Ugyan, ki lesz ránk kíváncsi? Mindenki – ha meztelenül pózolunk majd azon a naptáron!   

 

Chris   HEGYI BARBARA mv. Jászai Mari-díjas
Annie   IGÓ ÉVA mv. Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Cora   TALLÓS RITA
Jessie   BEDE-FAZEKAS ANNAMÁRIA
Ruth   VLAHOVICS EDIT
Celia   SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
Marie   HÁBERMANN LÍVIA
Lady Cravenshire   VARGA SZILVIA
John   BERZSENYI ZOLTÁN
Rod   BARSI MÁRTON
Elaine   RÉTHY ZSAZSA
Lawrence   PAVLETITS BÉLA
                 Iris Benton, BrendaHulse   DÁNIEL VALI
Louise újságíró, Lulu   SZATMÁRI ATTILA

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet – jelmez   KOVÁCS YVETTE ALIDA
Dramaturg   DERES PÉTER
Látványterv   HORVÁTH RÉKA, DERZSI MÁTYÁS
Zene   MAGONY ENIKŐ
Mozgás   GYENES ILDIKÓ
Súgó   JÁRMAI EDIT
Ügyelő   TÓTH FLAMINA
Rendezőasszisztens   KISS KRISZTA


Az előadás képei (2018)

Képek a bemutató előadásról – galéria

Tudni érdemes, hogy a rylstone-i ladyk átlagéletkora már akkor, vagyis a fotózás idején 60 év körül volt.
A valódi történet innentől akár valódi is lehet. A nők sorsa, életük, viszonyaik egyrészt filmre, másrészt színdarabba íródtak. A vígjátékot Deres Péter, a színház dramaturgja fordította, sőt, 2017-re szabta, és a színház társulata – kiegészülve kiváló vendégművészekkel – arra készül, hogy a történetet, a „mesét” mindennapjaink átélhető valóságává emelje. Ismerős valósággá, ha úgy tetszik: magyar valósággá, hiszen melyik kórházból nem hiányzik egy várakozást könnyítő fotel?! Hogy egyebekről ne is essék most szó…

Ami ugyancsak nagyon maivá teszi ezt a történet, az a közösség össze- és széttartó ereje. A nők egymásrautaltsága, a bennük munkáló rivalizálás kegyetlensége, és a mindenek fölötti női energia, ami mindent megold, mindent összetart és elegendő erőt ad, akár az életben maradáshoz is. Ehhez pedig humor kell, életöröm és szeretet – ha a fene fenét eszik is. Márpedig néha eszik! Nem vitás: ezek az unatkozó vagy épp tevékeny háziasszonyok, családos és magányos nők, golfozó, gazdag feleségek és csóró tanárnők rendesen felborítják a kisváros életét, meg persze a sajátjukat is.
Azt mondhatnánk, a Naptárlányok tipikus női színdarab. Csakhogy mindegyik nő mellett – sokszor előtt! – ott egy férfi társ, rajtuk túl pedig a kisváros, az ország, legyen az bármelyik is.
A néző tudhatja, hogy amit lát, az majdnem egészen így meg is történt. Van tehát valóságalapja a sztorinak. Vannak és lehetnek ilyen nők és ilyen társak. Az élet pedig hozhat váratlan és pikáns helyzeteket, amelyekkel a közösségnek kezdenie kell valamit.
A Naptár lányok őszinte darab: minden mondata mögül süt az életigenlés, az összefogás, a barátság és a humor.
Végül is többek lettek ők, mint egy naptár és egy kanapé. A középkorú nők és férfiak pontos választ adnak majd arra, hogy mitől és mennyivel. A fiatalok pedig meghatottan ismerhetnek rá a saját szüleikre, akikben mind ott rejlik ez a szolidaritás és erő – csak merjék egyszer szabadjára engedni!