Színlapok

Balta a fejbe

 

 

Lőrinczy Attila
BALTA A FEJBE
Tragikomédia két részben

Bemutató: 2018. április 20.

A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítőbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erőd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk.

Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendőségét. Műfaja, stílusa ennek megfelelően sokrétű. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergő cselekménnyel. Míg a halál el nem választ…

RICHÁRD   VILMÁNYI BENETT e.h.
ERZSÉBET, Richárd anyja   CSARNÓY ZSUZSA  Jászai Mari-díjas
BUCI, Richárd barátja   TAKÁCS GÉZA
APIKA, Richárd nagyapja   KOVÁCS ZSOLT  Jászai Mari-díjas
ANYIKA, Richárd nagyanyja   HÁMORI ILDIKÓ Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
ANNA, Richárd nagynénje   MÓGA PIROSKA
KISMARGÓ, Richárd unokahúga   GÁSPÁR KATA
BITÓ, első bérgyilkos   GÉMES ANTOS
SZENES, második bérgyilkos   KÁLID ARTÚR
RICHÁRD ATYJÁNAK SZELLEME   BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
CSAJSZI   DUNAI CSENGE e.h.
     
Díszlet   VEREBES ZOLTÁN (PATER SPAROW)
Jelmez   GÁLVÖLGYI ANETT, MIOVÁC MÁRTON
Zene    ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Dramaturg   HORVÁTH JÁNOS ANTAL
 Súgó   DEME ZSÓFIA
 Ügyelő   SIPOS CSABA
Rendezőasszisztens   LÉVAI ÁGNES
Rendező    HORVÁTH ILLÉS

 

UTÁNKÉPZÉS ITTAS VEZETŐKNEK

 

 

Háy János 
UTÁNKÉPZÉS ITTAS VEZETŐKNEK
keserű komédia

Bemutató: 2018. március 23.

Háy János visszatérő szerzőnk; Házasságon innen, házasságon túl című műve a Magyar Színház egyik legnagyobb sikere. 2018 tavaszán vadonatúj, Budapesten még nem játszott keserű komédiáját, az Utánképzés ittas vezetőknek című darabját mutatjuk be. Vagy mondjunk inkább gyomor-keserű komédiát?!
Az Utánképzés ugyanis olyan emberekről szól, akiknek ittas vezetésért elvették a jogosítványát, s háromnapos csoportterápián kell részt venniük. A mai magyar társadalom nagyon (vagy a legkevésbé sem!) jellegzetes alakjai vonulnak fel előttünk: intézetis férfi, olasz-magyar nem-is-annyira-menő csávó, közös képviselő, trendi műkörmös, projektmenedzser, újságíró, munka-alkoholista multis, vendéglátós és persze két pszichológusnő, akik a terápiát vezetik, és akik szintén nem egyszerű figurák! Ismerős arcok, ismerős sorsok és történetek, mégis percről percre meglepik a nézőt!

Egyszerre hihetetlenül szórakoztató és elgondolkodtató kis remekmű ez a darab – abban a két korty ital közötti szünetben, amit úgy hívnak: az Élet.

Csilla, pszichológus   BEDE-FAZEKAS ANNAMÁRIA
Tünde, pszichológus   MURÁNYI TÜNDE
Bogi, műkörmös   HAUMANN PETRA
Réka, marketinges   BENKŐ NÓRA
Anna, újságírónő   PATAKI SZILVIA
Tibor, egy éjjel-nappali abc tulajdonosa   VARGA ZOLTÁN Jászai Mari-díjas
Márió, volt húskereskedő     PAVLETITS BÉLA
Laci, társasházi közös képviselő     SZŰCS SÁNDOR
Sándor, építőmérnök, projektvezető egy építőipari cégnél   RANCSÓ DEZSŐ
Sanyi, vendéglős, talán szakács   SZATMÁRI ATTILA
Emil, feltehetőleg belügyes   CSŐRE GÁBOR Jászai Mari-díjas
     
díszlet-jelmez    KOVÁCS YVETTE ALIDA
dramaturg     DERES PÉTER
ügyelő    LOSONCZI ANITA
súgó    BALÁZS ÉVA
rendezőasszisztens     JUHÁSZ ANDREA
rendező   LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas
Videó az olvasópróbáról

További részleteket az előadásról itt olvashat!

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

Ármány és szerelem

 

 

Friedrich Schiller

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

színmű két részben

Fordította: VAS ISTVÁN

Bemutató: 2018. február 16.

Ezt a klasszikus remekművet gyakran nevezik a német Rómeó és Júliának. És valóban: Ferdinánd és Lujza története némileg emlékeztet Shakespeare tragédiájára. A herceg nagyhatalmú miniszterének fia egy szép polgárlányba szeret bele, ám a fiatalok szülei nem nézik jó szemmel a kapcsolatot. Sőt, a kényszerűen titkolt, tiltott szerelmet a legaljasabb cselszövésekkel próbálják ellehetetleníteni az udvar intrikusai. A fiatalok éteri szerelmét lelketlen hatalmi harc árnyékolja be – s hőseink megállíthatatlanul rohannak a tragédia felé. Schiller szomorújátéka a 18. század végén játszódik, ám dermesztően érvényes ma is.

Letölthető kiadvány az előadásról (pdf)

Von Walter, kancellár   TÓTH SÁNDOR
Ferdinánd, a fia, őrnagy   TÓTH JÁNOS GERGELY e.h.
Von Kalb, udvarnagy   HAUMANN MÁTÉ
Lady Milford, a fejedelem kegyencnője   GÁSPÁR KATA
Wurm, a kancellár magántitkára   TAKÁCS GÉZA
Miller, városi zenész   HAUMANN PÉTER
Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész
Millerné   TÓTH ÉVA
Lujza, a leányuk   SZILÁDI HAJNA e.h.
Sophie, a lady komornája   KÁDAS PETRA e.h.
Komornyik   TAHI JÓZSEF
Alex   KÖLESÉRI SÁNDOR
Georgie   HEIZER GEORGINA a.n.
Lucy   TABA DOROTTYA LUCIA a.n.
Törvényszolga   MIHÁLYFI ÁKOS a.n.
     
Díszlettervező   SZABOLCS JÁNOS
Jelmeztervező   KÁRPÁTI ENIKŐ
Ügyelő   SZÉP ZSOLT
Súgó   TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Dramaturg   DERES PÉTER
Rendezőasszisztens   LÉVAI ÁGNES
     
RENDEZŐ  

EPERJES KÁROLY Kossuth- és
Jászai Mari-díjas

     

Az előadás legszebb pillanatai

További képek az előadásról

Videóajánlók

Bővebben az előadásról:

Klasszikus, romantikus, tragikus, végzetes, fondorlatos. Van benne intrika, cselszövés, hatalmi harc, politika és persze ármány és szerelem. Schiller legnépszerűbb darabjának bemutatójára készül a Magyar Színház, ráadásul egészen fiatal színészekre bízva a szerelmes karaktereket. 

Főszerepekben: a kaposvári színművészeti egyetemisták mellett Haumann Péter, Gáspár Kata, Haumann Máté, Takács Géza, Tóth Éva, Tóth Sándor és Tahi József látható.

Az Ármány és szerelem Schiller legtöbbet játszott darabja, méltán világhírű és népszerű. Két fiatal tragédiával végződő legendás történetét a német Romeó és Júliaként is emlegetik, bár Schiller drámájában helyet kap a nagyhatalmú, gőgös arisztokráciával szemben egyre inkább önmagára és a jogaira ébredő polgárság. Az arisztokrata Ferdinánd őrnagy, von Walter mindenható miniszter fia és a Miller muzsikus lánya egymásba szeretnek. A szülők minden oldalon ellenzik ezt a szerelmet, de a fiatalok elszántak. Csak éppen az ellenük bevetett cselvetéseket, intrikát ármányokat képtelenek kivédeni és mert szerelmüket a körülöttük gomolygó hatalmi harc is gáncsolja a sorsuk megpecsételődik. Az ártatlanságot felemészti a társadalmi romlottság. Miller Lujza és Ferdinánd szerelme a XVIII. század vége óta mindig, mindenkire hatással van, aki volt már szerelmes, és akit ért már igazságtalanság.

A Magyar Színházban a színházi konvencióktól eltérően a főszerepekben egészen fiatal művészeket láthat a közönség. Bajor Gizi legendás szerepében Gáspár Katát. Gábor Miklós és Ferrári Violetta egykori szerelmespárjának szerepét kaposvári egyetemi hallgatók játsszák: Tóth János Gergely és Sziládi Hajna.

Február 6-án, kedden, 13:00-kor nyílt próbával készülünk, amelyre Eperjes Károly rendező és a színészek szeretettel várnak minden színház-szerető érdeklődőt. Bárkit, aki szívesen belenézne a próbafolyamatba, ahol nem csak rendező és színészek, hanem tanár és diákok, mester és tanítványok, apa és fia dolgoznak együtt.

A KÉPMUTOGATÓ

A képmutogató

 

 

A KÉPMUTOGATÓ

Zenés látványszínház Arany János verseiből

Szerkesztő – forgatókönyvíró: LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas

Bemutató: 2018. január 12.

Az Artium Magister Nonprofit Kft. és a Pesti Magyar Színház közös produkciója.

A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az élet vége felé visszanézve leltárt készíteni. Mi érte meg és mi nem?
Arany János balladáiból összeállított este alkalom egy invenciózus, minden ízében mai előadásra, amelyben egyaránt szerephez jutnak a színészek, a táncosok, a rockzene, az animáció, a kép, a látvány és a számítógépes technika. A versek ismerős sorai már-már slágerek ez az alap, erre épít az alkotók fantáziája és arra, hogy Arany János bár betöltötte a 200. életévét nem szűnt meg látni minket és írni rólunk.
A Magyar Színház minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a 200 éves kortárs költő mondanivalóját megértetni a mai nézőkkel. Nem riadunk vissza semmitől. Se képtől, se zajtól, se szoftvertől. – Arany imádná!

Letölthető kiadvány az előadásról (pdf)

Közreműködik:

HÁMORI ILDIKÓ

Kossuth– és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész

KOVÁCS ZSUZSANNA

PATAKI SZILVIA

ÁGOSTON PÉTER

GÉMES ANTOS

SZATMÁRI ATTILA

SZŰCS SÁNDOR

FÜLÖP DORINA

Valamint a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

 

Díszlet-jelmez   KOVÁCS YVETTE ALIDA
Grafikai tervező   PETÉNYI ORSOLYA
Videó animátor   TÖRÖK ESZTER
Vezető 3D animátor   PAPP ZOLTÁN GÁBOR
Videó animáció rendező   PACSORASZ VIKTOR
Videó animáció supervisor   KOLOSTORI GÁBOR
Látvány supervisor   LENGYEL FERENC  Jászai Mari-díjas
Bábok   MEILINGER ZITA
Szerkesztő   DERES PÉTER
Zene   VECSEI LÁSZLÓ
Korrepetítor   MAGONY ENIKŐ
Koreográfus   FÜLÖP DORINA
Súgó   BALÁZS ÉVA
Ügyelő   LOSONCZI ANITA
Rendezőasszisztens   JUHÁSZ ANDREA
RENDEZŐ   LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas

Az előadás legszebb pillanatai – Zsigmond László fotói

További képek az előadásról

A KÉPMUTOGATÓ – Videóajánló:

Az előadásról írták

Interaktív videóanimáció – Vörös Rébék:

Az olvasópróba képei – galéria

Bővebben az előadásról – Költői show Arany János balladáira

Az előadásban elhangzó versek és szövegek listája:

Előhang (összekötő szöveg)
Nemzeti dal (Petőfi Sándor)
A walesi bárdok (Arany János)
Híd-avatás (Arany János)
V. László (Arany János)
Mi vagyok én? (Arany János)
Ki vagy te?  (összekötő szöveg)
Növünk együtt (Arany János)
A kép-mutogató (Arany János)
Mátyás anyja (Arany János)
Tetemre hívás (Arany János)
Népdal (Arany János)
Rákócziné (Arany János)
Vörös Rébék (Arany János)
Ágnes asszony (Arany János)
Az örök zsidó (Arany János)
Tamburás öregúr (Arany János)
A vén gulyás temetése (Arany János)

HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL

Házasságon innen, házasságon túl

 

 

Háy János

HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL

házasságdráma

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

A színdarab ősbemutatója
a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadán: 2008. november 22.
Az előadás felújított változatának bemutatója
a Magyar Színház Kamaraszínpadán: 2017. december 12.

Férfiak és nők, férjek és feleségek, barátok és barátnők. A téma örökzöld: a boldogságot keresi mindenki. Aki még innen van, belülre vágyik, aki benne van, másfelé kacsingat. Recept nincs, igen, mindenki másképp csinálja.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. Ki a hibás, ha torz a tükörkép?


 

FÉRFI (Feri)   BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
FÉRJ (Laci)   TÓTH SÁNDOR
ÜGYVÉD (Gábor   KÁLID ARTÚR
PSZICHOLÓGUS (Jóska)   FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
BARÁT (Gyuri)   RANCSÓ DEZSŐ
NŐ (Kriszta)   M. SIMON ANDREA/RUTTKAY LAURA Jászai-díjas
FELESÉG (Erzsi)   SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
MÁSIK FELESÉG   TÓTH ÉVA
SZERETŐ (Andrea)   BENKŐ NÓRA
BARÁTNŐ (Kati)   HAUMANN PETRA
ÖREG NÉNI (Marika néni)   CSERNUS MARIANN Kossuth- és Jászai Mari-díjas,
Érdemes művész
KUTYÁS NŐ    DÁNIEL VALI
LÁNY    FRANK ÁGNES/KADLÓT ZSÓFIA
     
Díszlet    PINCZÉS ISTVÁN
Jelmez    TORDAI HAJNAL Jászai Mari-díjas
Dramaturg    GECSÉNYI GYÖRGYI
Ügyelő   SIPOS CSABA
Súgó   TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Rendezőasszisztens   LÉVAI ÁGNES
     
RENDEZŐ    PINCZÉS ISTVÁN Jászai Mari-díjas

Az ősbemutató színlapját itt találja!

További képek az előadásról

JANCSI ÉS JULISKA

 

 

Engelbert Humperdinck
JANCSI ÉS JULISKA
meseopera keresztmetszet

Bemutató: 2017. november 29.

Rendező: SÁNTA JOLÁN

Engelbert Humperdinck operája a Grimm testvérek meséjéből jól ismert testvérpár, Jancsi és Juliska történetét dolgozza fel. A népszerű és sokat játszott opera keresztmetszetét a Vocalise hozza el a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadára.

Humperdinck mesés operája némiképp eltér az eredeti történettől.
Jancsi és Juliska egyedül vannak otthon a házban, éhségüket játékkal, tánccal próbálják elnyomni. Amikor édesanyjuk hazaér, bosszúsan látja, hogy nem végezték el a rájuk kiszabott munkát. Mérgében, kiküldi őket az erdőbe eprészni.
Az elűzött testvérek eltévednek a sötét rengetegben, nagyon félnek, nem tudják, merre induljanak haza. Félelmüket csak az álomosztó törpe oldja fel.
Álmukból felébredve gyönyörű, ízletes mézeskalácsházat pillantanak meg, amelyről az éhes Jancsi letör egy darabot. Csakhogy a finom házikó nem egy kedves tündér lakhelye, nem más lakik ott, mint a rettegett mézboszorka.

A játék, vidámság, izgalom, könnyed dallamok közel hozzák az opera műfaját a gyerekekhez.

 

Jancsi   KISS VIKTÓRIA
Juliska   BAGHI VIKTÓRIA
Altató manó, Ébresztő tündér, Mézboszorka   GAÁL MÓNIKA
Mesélő   SÁNTA JOLÁN operaénekes
Zongorán kísér   BURIÁN ZSÓFIA
     
Jelmez   SZLATÉNYI LAURA
Díszlet   BAGHI NOÉMI
     
Rendező   SÁNTA JOLÁN

 

NAPTÁRLÁNYOK

Naptárlányok

 

 

Tim Firth

NAPTÁRLÁNYOK

Fordította: DERES PÉTER

Bemutató: 2017. szeptember 29.

Rendező: TALLÓS RITA

Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.

Annie leukémiás férje, John kezelését volt kénytelen kivárni egy pokoli kényelmetlen és viharvert fotelben. Johnnak azonban nem maradt ideje kivárni, meghalt – ám azóta a nevét egy épületszárny őrzi a rylstone-i kórházban, mert Annie, Chris és a többiek – a helyi nőegylet tagjai – soha nem látott üzleti és világsikert arattak a saját egyleti naptárukkal, amelyben ők maguk pózoltak. Mégpedig meztelenül!

 

Chris   HEGYI BARBARA mv. Jászai Mari-díjas
Annie   IGÓ ÉVA mv. Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Cora   UDVARIAS ANNA 
Jessie   BEDE-FAZEKAS ANNA
Ruth   TÓTH ENIKŐ
Celia   SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
Marie   BENKŐ NÓRA
Lady Cravenshire   TÓTH ÉVA
John   TAHI JÓZSEF
Rod   BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
Elaine   GÁSPÁR KATA
Lawrence   PAVLETITS BÉLA
Louise   ÁGOSTON PÉTER
                 Iris Benton, Brenda Hulse   DÁNIEL VALI
Lulu   SZATMÁRI ATTILA

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet – jelmez   KOVÁCS YVETTE ALIDA
Dramaturg   DERES PÉTER
Látványterv   HORVÁTH RÉKA, DERZSI MÁTYÁS
Zene   MAGONY ENIKŐ
Mozgás   GYENES ILDIKÓ
Súgó   DEME ZSÓFIA
Ügyelő   SZÉP ZSOLT
Rendezőasszisztens   HŰBÉR TÜNDE


Képek az előadásról – galéria

Tudni érdemes, hogy a rylstone-i ladyk átlagéletkora már akkor, vagyis a fotózás idején 60 év körül volt.
A valódi történet innentől akár valódi is lehet. A nők sorsa, életük, viszonyaik egyrészt filmre, másrészt színdarabba íródtak. A vígjátékot Deres Péter, a színház dramaturgja fordította, sőt, 2017-re szabta, és a színház társulata – kiegészülve kiváló vendégművészekkel – arra készül, hogy a történetet, a „mesét” mindennapjaink átélhető valóságává emelje. Ismerős valósággá, ha úgy tetszik: magyar valósággá, hiszen melyik kórházból nem hiányzik egy várakozást könnyítő fotel?! Hogy egyebekről ne is essék most szó…

Ami ugyancsak nagyon maivá teszi ezt a történet, az a közösség össze- és széttartó ereje. A nők egymásrautaltsága, a bennük munkáló rivalizálás kegyetlensége, és a mindenek fölötti női energia, ami mindent megold, mindent összetart és elegendő erőt ad, akár az életben maradáshoz is. Ehhez pedig humor kell, életöröm és szeretet – ha a fene fenét eszik is. Márpedig néha eszik! Nem vitás: ezek az unatkozó vagy épp tevékeny háziasszonyok, családos és magányos nők, golfozó, gazdag feleségek és csóró tanárnők rendesen felborítják a kisváros életét, meg persze a sajátjukat is.
Azt mondhatnánk, a Naptárlányok tipikus női színdarab. Csakhogy mindegyik nő mellett – sokszor előtt! – ott egy férfi társ, rajtuk túl pedig a kisváros, az ország, legyen az bármelyik is.
A néző tudhatja, hogy amit lát, az majdnem egészen így meg is történt. Van tehát valóságalapja a sztorinak. Vannak és lehetnek ilyen nők és ilyen társak. Az élet pedig hozhat váratlan és pikáns helyzeteket, amelyekkel a közösségnek kezdenie kell valamit.
A Naptár lányok őszinte darab: minden mondata mögül süt az életigenlés, az összefogás, a barátság és a humor.
Végül is többek lettek ők, mint egy naptár és egy kanapé. A középkorú nők és férfiak pontos választ adnak majd arra, hogy mitől és mennyivel. A fiatalok pedig meghatottan ismerhetnek rá a saját szüleikre, akikben mind ott rejlik ez a szolidaritás és erő – csak merjék egyszer szabadjára engedni!

EGY NYÁRI NAP

 

                                  

 

 

A Magyar Színház és a Manna bemutatja

 

Sławomir Mrożek:

EGY NYÁRI NAP

– abszurd vígjáték egy részben –

Fordította: BOJTÁR B. ENDRE

Bemutató: 2017. április 1.

Az EGY NYÁRI NAP abszurd vígjáték. A történet két férfi találkozásával kezdődik. Elrontott, minden próbálkozásában sikertelen élete miatti fájdalmában az egyik (Balsik) épp magát felkötni készül egy tengerparti üdülőhelyen,amikor találkozik a sikeres úriemberrel (Sik). Aki leül a padra és türelmesen vár, amíg Balsik befejezi, amit elkezdett. Hamar kiderül azonban, hogy mindketten ugyanarra készülnek: az öngyilkosságra. Csakhogy míg Balsiket saját sikertelen élete, meghiúsult álmai hajszolják e kétségbeesett tett felé, Siket éppen az örökké tartó siker csömöre vezeti ugyanerre az elhatározásra. Kilátástalan életútjuk befejezését a Nő megjelenése zavarja meg, és billenti ki a két férfi életét, hogy végül egyiket sikerre, a másikat pedig bukásra vezesse. Ez az abszurd vígjáték nemcsak filozofikus kutatásokat végez az élet rejtelmeiben, de kineveti az önsajnálatot, és arra hívja fel a figyelmet, néha ne féljünk nevetni magunkon.

Szereplők:

BALSIK: ÁGOSTON PÉTER
SIK: MÉSZÁROS MÁTÉ Jászai Mari-díjas
HÖLGY: JÁRÓ ZSUZSA
   
Díszlet – jelmez: FEKETE GYÖRGYI
Zene: IGAZ BALÁZS
Ügyelő: TRIMMEL ÁKOS
Rendezőasszisztens: LÁNG ZSUZSA
Rendező munkatársa: FAZEKAS ANNA
Produkciós menedzser: ERDÉLYI ADRIENN
Produkciós vezető:  GÁSPÁR ANNA

                                                                                          Rendező: Cseh Judit

Az előadás legszebb pillanatai – galéria

Részlet a darabból:

SIK: Ön egy boldog ember, csak nem tud róla. És ha mi nem találkozunk, soha nem is tudja meg.
BALSIK: Én még most sem tudok róla. Azt mondja, én boldog vagyok? Én?
SIK: Hát persze. Önben él a remény, ugye?
BALSIK: Kizárólag és egyfolytában.
SIK: Hát ez az. Állandóan remél. Ez kincs. Magának kincs van a birtokában!
BALSIK: De nekem semmi nem sikerül.
SIK: Hát hogy képzeli? Éppen ezért remélhet! Ha sikerülne, amire vágyik, akkor vége lenne a reménynek! Így viszont van életcélja!

A karmester szeretője

A karmester szeretője

 

 

Lisa Langseth:

A karmester szeretője
kortárs svéd dráma

Bemutató: 2017. március 19.

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Címszerepben:
Katarina: Benkő Nóra

Rendező: Varga Éva Jászai Mari-díjas

Díszlet, jelmez és játéktér: Varga Éva Jászai Mari-díjas
Kivitelező: Balázs András
Videotechnika: Czakó Gábor
Ügyelő: Sipos Csaba
Rendezőasszisztens – Súgó: Deme Zsófia

 


 

Katharina vallomása egy idősebb, családos emberhez fűződő titkos viszonyáról.
A legtöbb ember életében – akár bevallja, akár nem – előfordul legalább egyszer egy autó hátsó ülésén “elkövetett” titkos szex.
Hogy aztán merre fejlődik a kapcsolat, az a két emberen múlik. Ebben a darabban a tipikus irányba fordul: titkos szerelmi szenvedély lesz belőle.
Az egyszerű, naiv, fiatal rajongó és az ismert művész nem egyenrangú viszonya. A férfi önző módon kihasználja a másik rajongását. A nő szenvedélyes ragaszkodásának a dolgok természetéből adódóan kínzó magány lesz a vége.

Az egyszemélyes darab egy őszinte monológ, amely a szerető szemszögéből mutatja be ennek a kapcsolatnak a csúcsait és mélységeit – a köznapitól eltérő valóságát. Az előadás lemezteleníti a testet és a lelket is – Benkő Nóra lebilincselő őszinteséggel mutatja meg mindkettőt. Az előadás egyszerre pikáns, provokatív és végtelenül őszinte – minden nézőnek ajánljuk, aki többet akar tudni a szenvedély titkos természetéről.

A szerzőről:
LISA LANGSETH 1975-ben született Stockholmban. Drámaíró, színházi és filmrendező. Első darabját 2004-ben játszotta a Dramaten kamaraszínpada. A Riksteaternek írt Pleasure a szexvásárló férfiakról szól. A stockholmi Dramatenben játszott Klimax egy jövővízió, amelyben külvárosi fiatalokat “nevelnek” át, hogy a társadalom engedelmes polgáraivá váljanak. Jelölj meg (Mark mig) című színdarabját az uppsalai városi színház mutatta be. Lisa Langseth egy rövidfilmjével a göteborgi filmfesztiválon szerepelt sikeresen, majd 2010-ben játékfilm-rendezőként mutatkozott be a Minden, ami szép (Till det som ar vackert) című filmjével, amelynek forgatókönyve díjat is nyert.

Fotó: Kozma János