Színlapok

Hippolyt a lakáj

 

 

Eisemann Mihály – Zágon István – Nóti Károly
Hippolyt, a lakáj
zenés vígjáték

A Soproni Petőfi Színház és a Pesti Magyar Színház koprodukciója

 

Szereplők:

Hippolyt   Savanyu Gergely
Schneider Mátyás   Reviczky Gábor
Aranka, a felesége   Horváth Zsuzsa
Terka, a leányuk   Maizác Stefánia
Nagy András   Mucsi Kristóf
Makáts, főtanácsos   Horányi László
Makáts Csaba   Habodász István
Mimi, lokáltáncosnő   Török Sára
Simon Andrea
Julcsa   Kádas Petra
Sziládi Hajna
Tóbiás   Papp Attila
     
Díszlettervező   Mira János
Jelmeztervező   Rátkai Erzsébet
Zenei vezető   Oberfrank Péter
Korrepetitor   Sárdy Barbara
Koreográfus   Demcsák Ottó
Ügyelő   Horváth Dávid
Rendezőasszisztens   Simon Andrea
Rendező   Eperjes Károly

 

Hippodrom! – alig van olyan ember az országban, aki ne tudná, hogy ez a szó mit jelent. Természetesen Hippolyt a lakájt.

De ez egész ország énekelhetné együtt a Köszönöm, hogy imádott slágert, a Jaj de jó a habos süteményt és ehetné a hagymát hagymával. mert ez mind a Hippolyt. Kabos Gyula egyszervolt pesti komikus túlélt minden halált és poénjait átörökítette a ma Schneider Mátyásaira, akik – bár egy kicsit sem emlékeztetnek rá – a színészet titkos DNS láncán mégis továbbéltetik a picit nazális szövegmondást, a kisember sértett önértékelési zavarait.

Az 1931-es filmklasszikust újból és újból kipróbálják a színpadon, és a vígjáték örökzölden virul a nézők és a játszó színészek örömére. A kivakarózott újgazdaggá vált kispolgár figurája mindig aktuális és soha nem megunható. A nézők testközelből ismerik őt.  A semmik vagyunk és minden leszünk konjunktúra lovagjait. Akiknek jachtjuk, kastélyuk, hidroplánjuk van, de szívük szerint egy kültelki kiskocsmában snóbliznának és köpködnék a mogyorót. Csakhogy az ő státuszukban ez már megengedhetetlen.

A Hyppolit a lakájban megengedők az alkotók Schneider úrral és a nézőkkel együtt drukkolnak neki, hogy másszon le az uborkafáról. Schneider úr iparkodik lefelé és szeretne nem lezuhanni.

A darab tartalmát tekintve igazán egyszerű: Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra jómódú emberré válik. A könnyű élet élvezetét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Megjelenik hát Hippolyt. Az elegancia, a modor, a fentebb stíl, az úri lakáj, a manipuláció.

Összekeverednek a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges az még nevetségesebb lesz.

Ez a híres és népszerű komédia sem szól másról, mint arról, hogy mindennek ellenére mégiscsak szabadon élni a legjobb és a legkevésbé röhejes.

Az előadásban szerepet kaptak a Kaposvári Egyetem diákjai, akiket a Magyar Színház nézői már az Ármány és Szerelemből ismerhetnek.

TÓTÁGAS TÖRTÉNETEK

Tótágas történetek

 

 

 

Dvorák Gábor

Tótágas történetek

mesefüzér

 

Tótágas történetek apró, humoros mesék láncolata, amelyek sajátságos képet mutatnak a minket körülvevő világról.
A mesék türelemre és elfogadásra tanítanak azon keresztül, hogy egy-egy cselekedet más nézőpontból egészen eltérő megítélésű is lehet – hiszen a világ nem fekete-fehér.

 

Játssza: Dvorák Gábor, Patka Heléna

Írta-rendezte: Dvorák Gábor

 

Mottó:

„Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm. Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.” (Örkény István)

5-12     Az előadás fejleszti a beleérző készséget – mindenkinek ajánljuk!

A SZÉKEK

Ionesco: A székek

 

Eugène Ionesco:

A SZÉKEK

Tragikus tréfa egy részben

Fordította: GERA GYÖRGY

Bemutató: 2018. április 27.

Ionesco: A székek tragikus tréfája lehetőséget ad a két művésznek arra, hogy maró öniróniával és humorral mutassák meg mindazt, amit az ő életkorukban a színházról, az életről, a párkapcsolatokról, a társakról, a világról – ne szépítsük, mirólunk – tudniuk lehet. 
 
A székek tartalmát tekintve egy öreg házaspárról szól, akik egy tenger övezte kis sziget tornyában élnek​,​ és a férfi a nagy és végső életigazságát még utolsó erejével megosztaná a világgal. A világ erre csak a maga módján vevő. A kinyilatkoztatásra érkező vendégek láthatatlanok, és csak a színpadon elszaporodó székek száma jelzi, hogy egyáltalán vannak. 
​A darab mulatságos, elgondolkodtató és megnevettető. 
Öregasszony   BÉRES ILONA Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Kiváló és Érdemes Művész, a Nemzet Művésze
Öregember   FODOR TAMÁS Jászai Mari-díjas
Szónok   PAPP CSABA a.n.
     
Látvány   SZABÓ K. ISTVÁN, SZATMÁRI J. OTTÓ
Szcenika   BALÁZS ANDRÁS
Jelmez   RÁTKAI ERZSÉBET Ferenczy Noémi- és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Zene   OVIDIU ILOC
Ügyelő   SZÉP ZSOLT
Súgó   TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Rendezőasszisztens   JUHÁSZ ANDREA
Rendező   SZABÓ K. ISTVÁN
     

Werkfilm a plakátfotózásról:

Béres Ilona és Fodor Tamás – sajtófotók:

Balta a fejbe

 

 

Lőrinczy Attila
BALTA A FEJBE
Tragikomédia két részben

 16 éven aluliaknak nem ajánlott!

FIGYELEM! Az előadásban villódzó fények, erős hanghatások vannak,
és hangos zene szól!

Bemutató: 2018. április 20.

A tehetetlenség érzése az egyik legfeszítőbb. Ha nem tudsz hatással lenni az eseményekre, a másik emberre, önmagadra. Felismered, hogy rossz úton jársz, mégsincs erőd fordítani sorsodon. Mindvégig küzdened, szeretned, gondoskodnod és gondolkodnod kell, hogy végül ráébredj, mindannyian szeretve vagyunk.

Lőrinczy Attila nagyszabású Shakespeare parafrázisa összetett módon ábrázolja az ember esendőségét. Műfaja, stílusa ennek megfelelően sokrétű. Abszurd helyzetei, bizarr karakterei vígjátékiak, miközben végig ott lapul mély érzékenységük. Közege modern, nyelvezete egyszerre klasszikus és mai, fennkölt és trágár. Mindeközben izgalmas, fordulatos krimi, pergő cselekménnyel. Míg a halál el nem választ…

 

RICHÁRD VILMÁNYI BENETT e.h.
ERZSÉBET, Richárd anyja CSARNÓY ZSUZSA  Jászai Mari-díjas
BUCI, Richárd barátja TAKÁCS GÉZA
APIKA, Richárd nagyapja KOVÁCS ZSOLT  Jászai Mari-díjas
ANYIKA, Richárd nagyanyja HÁMORI ILDIKÓ Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
ANNA, Richárd nagynénje MÓGA PIROSKA
KISMARGÓ, Richárd unokahúga GÁSPÁR KATA
BITÓ, első bérgyilkos GÉMES ANTOS
SZENES, második bérgyilkos KÁLID ARTÚR
RICHÁRD ATYJÁNAK SZELLEME BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
CSAJSZI DUNAI CSENGE e.h.
   
Díszlet PATER SPARROW
Jelmez GÁLVÖLGYI ANETT, MIOVÁC MÁRTON
Maszk IPACS SZILVIA
Zene ZSÁGER-VARGA ÁKOS
Mozgás ELEK ÁNYOS, HORKAY BARNABÁS
Dramaturg HORVÁTH JÁNOS ANTAL
 Súgó DEME ZSÓFIA
 Ügyelő SIPOS CSABA
Rendezőasszisztens LÉVAI ÁGNES
ANNA WOLSZCZAK
Rendező  HORVÁTH ILLÉS
Az előadás képei: 

További képek az előadásról

Képek az olvasópróbáról – galéria

CÉLTUDATOS AKTIVITÁS – interjú Horváth Illéssel, 2018. március 6.

UTÁNKÉPZÉS ITTAS VEZETŐKNEK

Utánképzés

 

 

Háy János 
UTÁNKÉPZÉS ITTAS VEZETŐKNEK
keserű komédia

Bemutató: 2018. március 23.

Háy János visszatérő szerzőnk; Házasságon innen, házasságon túl című műve a Magyar Színház egyik legnagyobb sikere. 2018 tavaszán vadonatúj, Budapesten még nem játszott keserű komédiáját, az Utánképzés ittas vezetőknek című darabját mutatjuk be. Vagy mondjunk inkább gyomor-keserű komédiát?!
Az Utánképzés ugyanis olyan emberekről szól, akiknek ittas vezetésért elvették a jogosítványát, s háromnapos csoportterápián kell részt venniük. A mai magyar társadalom nagyon (vagy a legkevésbé sem!) jellegzetes alakjai vonulnak fel előttünk: intézetis férfi, olasz-magyar nem-is-annyira-menő csávó, közös képviselő, trendi műkörmös, projektmenedzser, újságíró, munka-alkoholista multis, vendéglátós és persze két pszichológusnő, akik a terápiát vezetik, és akik szintén nem egyszerű figurák! Ismerős arcok, ismerős sorsok és történetek, mégis percről percre meglepik a nézőt!

Egyszerre hihetetlenül szórakoztató és elgondolkodtató kis remekmű ez a darab – abban a két korty ital közötti szünetben, amit úgy hívnak: az Élet.

Csilla, pszichológus   BEDE-FAZEKAS ANNAMÁRIA
Tünde, pszichológus   MURÁNYI TÜNDE Jászai Mari-díjas
Bogi, műkörmös   HAUMANN PETRA
Réka, marketinges   BENKŐ NÓRA
Anna, újságírónő   PATAKI SZILVIA
Tibor, egy éjjel-nappali abc tulajdonosa   VARGA ZOLTÁN m.v. Jászai Mari-díjas
Márió, volt húskereskedő     PAVLETITS BÉLA
Laci, társasházi közös képviselő     SZŰCS SÁNDOR
Sándor, építőmérnök, projektvezető egy építőipari cégnél   RANCSÓ DEZSŐ
Sanyi, vendéglős, talán szakács   SZATMÁRI ATTILA
Emil, feltehetőleg belügyes   CSŐRE GÁBOR Jászai Mari-díjas
     
díszlet-jelmez    KOVÁCS YVETTE ALIDA
dramaturg     DERES PÉTER
ügyelő    LOSONCZI ANITA
súgó    BALÁZS ÉVA
rendezőasszisztens     JUHÁSZ ANDREA
rendező   LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas

Pillanatfelvételek, ahogy elképzeltük az összes szereplő rabosítását – további képek a galériában

Részletek az előadásból:

Képek az előadásról – galéria

Videó az olvasópróbáról

További részleteket az előadásról itt olvashat!

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

Ármány és szerelem

 

 

Friedrich Schiller

ÁRMÁNY ÉS SZERELEM

színmű két részben

Fordította: VAS ISTVÁN

Bemutató: 2018. február 16.

Ezt a klasszikus remekművet gyakran nevezik a német Rómeó és Júliának. És valóban: Ferdinánd és Lujza története némileg emlékeztet Shakespeare tragédiájára. A herceg nagyhatalmú miniszterének fia egy szép polgárlányba szeret bele, ám a fiatalok szülei nem nézik jó szemmel a kapcsolatot. Sőt, a kényszerűen titkolt, tiltott szerelmet a legaljasabb cselszövésekkel próbálják ellehetetleníteni az udvar intrikusai. A fiatalok éteri szerelmét lelketlen hatalmi harc árnyékolja be – s hőseink megállíthatatlanul rohannak a tragédia felé. Schiller szomorújátéka a 18. század végén játszódik, ám dermesztően érvényes ma is.

Letölthető kiadvány az előadásról (pdf)

Von Walter, kancellár   TÓTH SÁNDOR
Ferdinánd, a fia, őrnagy   TÓTH JÁNOS GERGELY e.h.
Von Kalb, udvarnagy   HAUMANN MÁTÉ
Lady Milford, a fejedelem kegyencnője   GÁSPÁR KATA
Wurm, a kancellár magántitkára   TAKÁCS GÉZA
Miller, városi zenész   HAUMANN PÉTER
Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész
Millerné   TÓTH ÉVA
Lujza, a leányuk   SZILÁDI HAJNA e.h.
Sophie, a lady komornája   KÁDAS PETRA e.h.
Komornyik   TAHI JÓZSEF
Alex   KÖLESÉRI SÁNDOR
Georgie   HEIZER GEORGINA a.n.
Lucy   TABA DOROTTYA LUCIA a.n.
Törvényszolga   MIHÁLYFI ÁKOS a.n.
     
Díszlettervező   SZABOLCS JÁNOS
Jelmeztervező   KÁRPÁTI ENIKŐ
Ügyelő   SZÉP ZSOLT
Súgó   TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Dramaturg   DERES PÉTER
Rendezőasszisztens   LÉVAI ÁGNES
     
RENDEZŐ  

EPERJES KÁROLY Kossuth- és
Jászai Mari-díjas

     

Az előadás legszebb pillanatai

További képek az előadásról

Videóajánlók

Bővebben az előadásról:

Klasszikus, romantikus, tragikus, végzetes, fondorlatos. Van benne intrika, cselszövés, hatalmi harc, politika és persze ármány és szerelem. Schiller legnépszerűbb darabjának bemutatójára készül a Magyar Színház, ráadásul egészen fiatal színészekre bízva a szerelmes karaktereket. 

Főszerepekben: a kaposvári színművészeti egyetemisták mellett Haumann Péter, Gáspár Kata, Haumann Máté, Takács Géza, Tóth Éva, Tóth Sándor és Tahi József látható.

Az Ármány és szerelem Schiller legtöbbet játszott darabja, méltán világhírű és népszerű. Két fiatal tragédiával végződő legendás történetét a német Romeó és Júliaként is emlegetik, bár Schiller drámájában helyet kap a nagyhatalmú, gőgös arisztokráciával szemben egyre inkább önmagára és a jogaira ébredő polgárság. Az arisztokrata Ferdinánd őrnagy, von Walter mindenható miniszter fia és a Miller muzsikus lánya egymásba szeretnek. A szülők minden oldalon ellenzik ezt a szerelmet, de a fiatalok elszántak. Csak éppen az ellenük bevetett cselvetéseket, intrikát ármányokat képtelenek kivédeni és mert szerelmüket a körülöttük gomolygó hatalmi harc is gáncsolja a sorsuk megpecsételődik. Az ártatlanságot felemészti a társadalmi romlottság. Miller Lujza és Ferdinánd szerelme a XVIII. század vége óta mindig, mindenkire hatással van, aki volt már szerelmes, és akit ért már igazságtalanság.

A Magyar Színházban a színházi konvencióktól eltérően a főszerepekben egészen fiatal művészeket láthat a közönség. Bajor Gizi legendás szerepében Gáspár Katát. Gábor Miklós és Ferrári Violetta egykori szerelmespárjának szerepét kaposvári egyetemi hallgatók játsszák: Tóth János Gergely és Sziládi Hajna.

Február 6-án, kedden, 13:00-kor nyílt próbával készülünk, amelyre Eperjes Károly rendező és a színészek szeretettel várnak minden színház-szerető érdeklődőt. Bárkit, aki szívesen belenézne a próbafolyamatba, ahol nem csak rendező és színészek, hanem tanár és diákok, mester és tanítványok, apa és fia dolgoznak együtt.

A KÉPMUTOGATÓ

A képmutogató

 

 

A KÉPMUTOGATÓ

Zenés látványszínház Arany János verseiből

Szerkesztő – forgatókönyvíró: LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas

Bemutató: 2018. január 12.

Az Artium Magister Nonprofit Kft. és a Pesti Magyar Színház közös produkciója.

A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, az origó és a cél Arany János költői és emberi világának megmutatása, amelyben a családi, a politikai és a történelmi tragédiák egymásba fonódnak. A hosszú életű költőnek lehetősége van megélni a forradalmi lelkesedést és idővel a rezignált cinizmust. Hosszú az út a nagyszalontai tanítóságtól a Tudományos Akadémia elnökének posztjáig és ebben a hosszú életben, sokat lehetett fájni, szenvedni, kompromisszumokat kötni és az élet vége felé visszanézve leltárt készíteni. Mi érte meg és mi nem?
Arany János balladáiból összeállított este alkalom egy invenciózus, minden ízében mai előadásra, amelyben egyaránt szerephez jutnak a színészek, a táncosok, a rockzene, az animáció, a kép, a látvány és a számítógépes technika. A versek ismerős sorai már-már slágerek ez az alap, erre épít az alkotók fantáziája és arra, hogy Arany János bár betöltötte a 200. életévét nem szűnt meg látni minket és írni rólunk.
A Magyar Színház minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a 200 éves kortárs költő mondanivalóját megértetni a mai nézőkkel. Nem riadunk vissza semmitől. Se képtől, se zajtól, se szoftvertől. – Arany imádná!

Letölthető kiadvány az előadásról (pdf)

Közreműködik:

HÁMORI ILDIKÓ

Kossuth– és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész

KOVÁCS ZSUZSANNA

PATAKI SZILVIA

ÁGOSTON PÉTER

GÉMES ANTOS

SZATMÁRI ATTILA

SZŰCS SÁNDOR

FÜLÖP DORINA

Valamint a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

 

Díszlet-jelmez   KOVÁCS YVETTE ALIDA
Grafikai tervező   PETÉNYI ORSOLYA
Videó animátor   TÖRÖK ESZTER
Vezető 3D animátor   PAPP ZOLTÁN GÁBOR
Videó animáció rendező   PACSORASZ VIKTOR
Videó animáció supervisor   KOLOSTORI GÁBOR
Látvány supervisor   LENGYEL FERENC  Jászai Mari-díjas
Bábok   MEILINGER ZITA
Szerkesztő   DERES PÉTER
Zene   VECSEI LÁSZLÓ
Korrepetítor   MAGONY ENIKŐ
Koreográfus   FÜLÖP DORINA
Súgó   BALÁZS ÉVA
Ügyelő   LOSONCZI ANITA
Rendezőasszisztens   JUHÁSZ ANDREA
RENDEZŐ   LENGYEL FERENC Jászai Mari-díjas

Az előadás legszebb pillanatai – Zsigmond László fotói

További képek az előadásról

A KÉPMUTOGATÓ – Videóajánló:

Az előadásról írták

Interaktív videóanimáció – Vörös Rébék:

Az olvasópróba képei – galéria

Bővebben az előadásról – Költői show Arany János balladáira

Az előadásban elhangzó versek és szövegek listája:

Előhang (összekötő szöveg)
Nemzeti dal (Petőfi Sándor)
A walesi bárdok (Arany János)
Híd-avatás (Arany János)
V. László (Arany János)
Mi vagyok én? (Arany János)
Ki vagy te?  (összekötő szöveg)
Növünk együtt (Arany János)
A kép-mutogató (Arany János)
Mátyás anyja (Arany János)
Tetemre hívás (Arany János)
Népdal (Arany János)
Rákócziné (Arany János)
Vörös Rébék (Arany János)
Ágnes asszony (Arany János)
Az örök zsidó (Arany János)
Tamburás öregúr (Arany János)
A vén gulyás temetése (Arany János)

HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL

Házasságon innen, házasságon túl

 

 

Háy János

HÁZASSÁGON INNEN, HÁZASSÁGON TÚL

házasságdráma

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

A színdarab ősbemutatója
a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadán: 2008. november 22.
Az előadás felújított változatának bemutatója
a Magyar Színház Kamaraszínpadán: 2017. december 12.

Férfiak és nők, férjek és feleségek, barátok és barátnők. A téma örökzöld: a boldogságot keresi mindenki. Aki még innen van, belülre vágyik, aki benne van, másfelé kacsingat. Recept nincs, igen, mindenki másképp csinálja.
Háy János Házasságon innen, házasságon túl című darabja ellenállhatatlan iróniával tart tükröt elénk. Ki a hibás, ha torz a tükörkép?


 

FÉRFI (Feri)   BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
FÉRJ (Laci)   TÓTH SÁNDOR
ÜGYVÉD (Gábor   KÁLID ARTÚR
PSZICHOLÓGUS (Jóska)   FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
BARÁT (Gyuri)   RANCSÓ DEZSŐ
NŐ (Kriszta)   M. SIMON ANDREA/RUTTKAY LAURA Jászai-díjas
FELESÉG (Erzsi)   SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
MÁSIK FELESÉG   TÓTH ÉVA
SZERETŐ (Andrea)   BENKŐ NÓRA
BARÁTNŐ (Kati)   HAUMANN PETRA
ÖREG NÉNI (Marika néni)   CSERNUS MARIANN Kossuth- és Jászai Mari-díjas,
Érdemes művész
KUTYÁS NŐ    DÁNIEL VALI
LÁNY    FRANK ÁGNES/KADLÓT ZSÓFIA
     
Díszlet    PINCZÉS ISTVÁN
Jelmez    TORDAI HAJNAL Jászai Mari-díjas
Dramaturg    GECSÉNYI GYÖRGYI
Ügyelő   SIPOS CSABA
Súgó   TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Rendezőasszisztens   LÉVAI ÁGNES
     
RENDEZŐ    PINCZÉS ISTVÁN Jászai Mari-díjas

Az ősbemutató színlapját itt találja!

További képek az előadásról

JANCSI ÉS JULISKA

 

 

Engelbert Humperdinck
JANCSI ÉS JULISKA
meseopera keresztmetszet

Bemutató: 2017. november 29.

Rendező: SÁNTA JOLÁN

Engelbert Humperdinck operája a Grimm testvérek meséjéből jól ismert testvérpár, Jancsi és Juliska történetét dolgozza fel. A népszerű és sokat játszott opera keresztmetszetét a Vocalise hozza el a Magyar Színház Sinkovits Imre Színpadára.

Humperdinck mesés operája némiképp eltér az eredeti történettől.
Jancsi és Juliska egyedül vannak otthon a házban, éhségüket játékkal, tánccal próbálják elnyomni. Amikor édesanyjuk hazaér, bosszúsan látja, hogy nem végezték el a rájuk kiszabott munkát. Mérgében, kiküldi őket az erdőbe eprészni.
Az elűzött testvérek eltévednek a sötét rengetegben, nagyon félnek, nem tudják, merre induljanak haza. Félelmüket csak az álomosztó törpe oldja fel.
Álmukból felébredve gyönyörű, ízletes mézeskalácsházat pillantanak meg, amelyről az éhes Jancsi letör egy darabot. Csakhogy a finom házikó nem egy kedves tündér lakhelye, nem más lakik ott, mint a rettegett mézboszorka.

A játék, vidámság, izgalom, könnyed dallamok közel hozzák az opera műfaját a gyerekekhez.

 

Jancsi   KISS VIKTÓRIA
Juliska   BAGHI VIKTÓRIA
Altató manó, Ébresztő tündér, Mézboszorka   GAÁL MÓNIKA
Mesélő   SÁNTA JOLÁN operaénekes
Zongorán kísér   BURIÁN ZSÓFIA
     
Jelmez   SZLATÉNYI LAURA
Díszlet   BAGHI NOÉMI
     
Rendező   SÁNTA JOLÁN