Színlapok

Occidental Express

Matei Vișniec drámája és más írásai alapján

A chicagói Trap Door Színház angol nyelvű előadása 

Kis közösség egy elhagyatott állomáson – kelet és nyugat között. Autentikus keleti mennyegzőt akarnak a vonaton előadni, minden próba kudarc. Amit a keletről akarnak mutatni, az ugyanakkora hazugság, mint amit mi gondolunk a nyugatról. Sztereotípiák az igazság helyett.

Figyelem! Az előadás stroboszkópot, azaz villogó fényhatásokat tartalmaz.

Játsszák: Dennis Bisto, Gary Damico, Michael Garvey, Emily Nichelson, Beata Pilch, Mike Steele, Nicole Wiesner

Occidental Express
Trap Door Theatre
1655 W. Cortland, Chicago, 60622

Written by: Matei Visniec
Translated by: Nick Awde
Directed by: Istvan Szabo K.
Guest Director from Hungary

Matei Visniec’s play OCCIDENTAL EXPRESS, using an episodic structure, tells a story of people from the East reaching for the mythical West and its promise of utopian future only to realize that the titular train is heading toward an illusion. Using fragmentary structure and many characters, Matei Visniec’s play OCCIDENTAL EXPRESS weaves a story from the perspective of people from the ex-communist countries whose hopes of the western world dream-life get tarnished by illusion and consumerism. This project is supported by Trust for Mutual Understanding

Eisemann Mihály – Zágon István – Nóti Károly
Hippolyt, a lakáj
zenés vígjáték

A Soproni Petőfi Színház és a Pesti Magyar Színház koprodukciója

Szereplők:

Hippodrom! – alig van olyan ember az országban, aki ne tudná, hogy ez a szó mit jelent. Természetesen Hippolyt a lakájt.

De ez egész ország énekelhetné együtt a Köszönöm, hogy imádott slágert, a Jaj de jó a habos süteményt és ehetné a hagymát hagymával. mert ez mind a Hippolyt. Kabos Gyula egyszervolt pesti komikus túlélt minden halált és poénjait átörökítette a ma Schneider Mátyásaira, akik – bár egy kicsit sem emlékeztetnek rá – a színészet titkos DNS láncán mégis továbbéltetik a picit nazális szövegmondást, a kisember sértett önértékelési zavarait.

Az 1931-es filmklasszikust újból és újból kipróbálják a színpadon, és a vígjáték örökzölden virul a nézők és a játszó színészek örömére. A kivakarózott újgazdaggá vált kispolgár figurája mindig aktuális és soha nem megunható. A nézők testközelből ismerik őt.  A semmik vagyunk és minden leszünk konjunktúra lovagjait. Akiknek jachtjuk, kastélyuk, hidroplánjuk van, de szívük szerint egy kültelki kiskocsmában snóbliznának és köpködnék a mogyorót. Csakhogy az ő státuszukban ez már megengedhetetlen.

A Hyppolit a lakájban megengedők az alkotók Schneider úrral és a nézőkkel együtt drukkolnak neki, hogy másszon le az uborkafáról. Schneider úr iparkodik lefelé és szeretne nem lezuhanni.

A darab tartalmát tekintve igazán egyszerű: Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra jómódú emberré válik. A könnyű élet élvezetét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Megjelenik hát Hippolyt. Az elegancia, a modor, a fentebb stíl, az úri lakáj, a manipuláció.

Összekeverednek a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges az még nevetségesebb lesz.

Ez a híres és népszerű komédia sem szól másról, mint arról, hogy mindennek ellenére mégiscsak szabadon élni a legjobb és a legkevésbé röhejes.

Az előadásban szerepet kaptak a Kaposvári Egyetem diákjai, akiket a Magyar Színház nézői már az Ármány és Szerelemből ismerhetnek.