Színházi háttérdolgozók – videóinterjúk

Színházi háttérdolgozók – videóinterjúk

Színházban dolgoznak, mégsem állnak esténként a rivaldafényben. A videóinterjúk során színházi háttérszakmákban dolgozó kollégáinkat ismerhetik meg. Bányász Árpád sorozata. 

Boda Jenő műszaki munkatárs

A Magyar Színház élő legendája. Boda Jenő több mint 43 éve él, dolgozik, van jelen a színház épületében, itt is nőtt fel. Ha kell zsinóros, ha kell színpadmester, ha kell, ő vezeti a kulisszajáráson a nézőket – nem is háttérdolgozó: intézmény!

Fekete Éva, a női varroda vezetője

Klasszikus jelmezek és modern öltözékek – a színház női varrodájában ismerni kell az évszázadokon átívelő női divatot. Sőt, nem csak ismerni, de megvarrni is tudni kell! Fekete Éva rengeteg ismert színésznővel dolgozott, titkainak egy részét most megosztja velünk.

Füsti Ilona öltöztető

Az öltöztető több mint munkatárs. A színész(nő) legjobb barátja, pszichológusa, tükre. Nem csak felsegíti a jelmezt (gyoröltözésnél egy perc alatt), de kimossa, vasalja, javítja, tárolja, és észben tartja, mikor, melyik ruhára lesz szükség. Füsti Ilona több mint 25 éve a Magyar Színház (előtte Nemzeti) társulatának tagja. Többnyire mosolyog – és ezért nagyon hálásak vagyunk neki!

Kovács Erika kellékes

Kellékországnak hívják azt a helyet, ahol az előadásokban felbukkanó tárgyakat elkészítik és tárolják a színház kellékesei, többek között Kovács Erika. Mindenből lehet színházi kellék, így a kellékesek anyagismerete és tárgyismerete végtelenül nagy – ráadásul néha azt is ki kell találniuk, hogy mi az, ami nem AZ, de annak LÁTSZIK…

Boda Magdi, nézőtéri munkatárs

Készséges, kedves és határozott, kifinomult és ünnepélyes – a jó nézőteres meghatározó tulajdonságai ezek. Ma már inkább hostessnek neveznénk, de Boda Magdi ragaszkodik a színházi hagyományokhoz, így munkakörének megnevezéséhez is. Ő a kapocs néző és a színház között. Ő a kirakatemberünk.

Juhász Andrea rendezőasszisztens

Mindent megjegyez, mindenkivel átbeszéli, és ha kialakult a másnapi próbarend (a rendező meghatározta, hogy kivel és melyik jelenettel folytatja a munkát), megosztja a színház műszaki és művészeti munkatársaival. Sikeres előadás esetén – ha időközben új szereplő váltja a régit – visszaemlékszik akár évekkel azelőtti rendezői instrukciókra. Juhász Andi határidőnaplóiban minden benne van, ami azokban a produkciókban történt, amelyekben közreműködött. Színháztörténti kordokumentként lehetne kiadni a köteteket.

Sipos Csaba ügyelő

Próbák és előadások alatt a színházban mindenütt felszerelt hangszórókból az ő hangja szól, diktálja, melyik jelenet és melyik színész következik. De ő irányítja azt is, mikor kell betolni a díszletet vagy leereszteni a függönyt – végigkottázza az egész előadást. Mindig egy jelenettel előrébb jár, mint ami a színpadon zajlik, és ha valaki nem érkezik időben, azt sürgetővel hívja, de közben nem lesz ideges. Nyugodt szikla a háborgó tenger közepén.

Oláh Attila fővilágosító

Régi színházi tréfa, hogy ha valami nincs meg a színpadon, akkor azt megoldjuk fénnyel. Amitől kisebb, nagyobb, öregebb vagy fiatalabb, valóságos vagy álomszerű lesz minden. Oláh Attila fővilágosítót kérdeztük az egyik legfontosabb kulisszatitokról – a világosításról. Ami megteremti azt a varázslatos illúziót, amitől színház a színház.

Csorba Nikolett fodrásztár-vezető

Frizurák, parókák, bajszok és kalapok, no meg különleges festések, sminkek – a fodrásztár dolgozói rengeteget tudnak változtatni a színész külsején, hogy minél inkább megfeleljen az előadásban játszott szerepének. Átalakulni – játék. Ezt nem csak a gyerekek, de a színészek is tudják, éppen ezért a színház legvidámabb helyisége a sminktükrökkel felszerelt fodrászat, vagy ahogyan színházi nyelven hívják: a fodrásztár. Titkairól Csorba Nikolett fodrásztár-vezető mesélt Bányász Árpád mikrofonja előtt.

Gyenes Ildikó koreográfus

Nincs előadás koreográfia nélkül. Ez különösen igaz azokra az produkciókra, amelyekben a zenének fontos szerep jut. Gyenes Ildikó koreográfust a Magyar Színház zenés mesejátéka, a Tündér Lala táncpróbáján kérdezte Bányász Árpád.

Takács Erika jelnyelvi tolmács

A Magyar Színház fontos küldetése az akadálymentesítés. Takács Erika most elárulja, hogyan lehet mindez látványos és szórakoztató, nem csak hallássérültek számára.

Tóth Cecília audionarrátor

A Magyar Színház minden nagyszínpadi előadását akadálymentesíti látássérültek számára. A látássérültek Tóth Cecília, a színház társadalmi felelősségvállalási referensének segítségével regisztrálnak az előadásokra, kapnak mobileszközt, amelyen hallják a narrációt, és ugyancsak Tóth Cecília narrálja (kommentálja) az előadást, hogy a látássérültek arról is tudjanak, ami csendben, beszéd nélkül zajlik a színpadon.

Prohászka Csilla mikroportos

Zenés produkcióknál különösen fontos, de néha prózai előadásokon is felkerül a mikrofon a színészekre, hiszen a zene mellett az emberi énekhangot csak így tudja érzékelni a néző, a prózánál pedig lehetnek olyan hangzások, amelyeknél nem elég a színészi beszédhang – digitális beavatkozást igényel a különleges hanghatás. Csakhogy a színész előadás közben a lehető legritkábban tart a kezében mikrofont – a mikroportos kulisszatitkokról Prohászka Csilla mesél.