Monarchia – grandiózus történelmi táncelőadás a Magyar Színházban

Monarchia – grandiózus történelmi táncelőadás a Magyar Színházban

monarchiakep10

Kép forrása: mnte.hu

A kultura.hu online kulturális magazin a következő írással tisztelgett Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus által megálmodott nagyszabású előadás, a Monarchia előtt:

“Ezentúl, ha olyan külföldi vendégem jön, aki az átlagosnál kicsit mélyebben tervezi megismerni ezt a bűvös-zaklatott, nehezen feledő, nehezen engesztelődő népek lakta világot Bécstől Lvovig, Krakkótól Temesvárig, és érzékenységet mutat a tánc világa iránt, akkor bizonyosan elküldöm megnézni a Monarchiát. Egy olyan ambícióval készült előadásról, mint a Zsuráfszky Zoltáné, ennél nagyobb dicséretet nem lehet mondani. Grandiózus vállalkozása, a távolról egyre színtisztább aranykornak látszó félszázad (1867-1914/1918) táncszínházi eszközökkel történő, reprezentatív bemutatása sikeresen abszolváltatott. (…) Az alkotói-játékosi kar létszáma közelíti a százat. E hadseregnyi ember egy egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, látványos és érzékeny produkció részese.

Götz Béla díszletét borostyán szegélyezte fakeretbe illesztett, hatalmas képeslap-reprodukciók uralják: brassói, selmecbányai, besztercei utcaképeket vélek felfedezni közöttük. Megjelenik az uralkodói pár arcképe is: Ferenc József és Sissi mintha a dédmama vitrinjéből emeltetett volna a színpad magasába. Zsuráfszky saját koreográfiái mellett élő és halott pályatársai remekeit is beemeli e grandiózus intarziába, gondosan vezetve a Monarchia etnikai térképén. A különféle magyar vidékek mellett osztrákok, csehek, lengyelek, gorálok, szlovákok, románok, bunyevácok, huculok, zsidók, cigányok, románok táncaival, zenéjével találkozhatunk.

Mozgunk társadalmi és történelmi vetületben, önálló képekben idéznek meg emblematikus műalkotásokat (Szinyeitől, Csontvárytól, Madarásztól, Izsó Miklóstól) is. Látunk nemesi bált, paraszti ünnepet és toborzót, csárdát és siralomházat. Az egyéni és a kollektív sors hajdani kulcsjeleneteit. Háborút, békét, menyasszonyt és özvegyet, pandúrt és betyárt, urat és szolgát. Zsuráfszky roppant tempóban sorolja képeit, és közben véleményt is formál; nem tolakodón, csak érzékenyen, finoman. Humorral és drámai érzékkel ábrázolja ezt a vonzó és nehezen értelmezhető kort, amely az utána következő, különféle színű poklok rémisztő tükrében valóban egyfajta édenként csillog a múló időben.”

Ami még érdekelheti

A NAGY MAGYAR KULTÚRA NAPI KVÍZ

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag...

Bővebben

Színházunk 2023. január 5. és február 28. között zárva tart

Tisztelt Közönségünk!   Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy a 2023. január eleji nemvárt kazánházi karbantartás okozta kényszerszünetünk minden igyekezetünk ellenére a vártnál tovább elhúzódik. Így színházunk 2023. január 5. és február...

Bővebben

Színházunk 2023. január 1 – január 9. között zárva tart

Tisztelt Közönségünk! Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy nemvárt kazánházi karbantartás miatt színházunk 2023. január 1 – január 9. között zárva tart. A műszaki hibák a decemberi előadásaink zökkenőmentes megtartását nem veszélyeztetik, ugyanis...

Bővebben