ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN:
ANYEGIN
Molnár-Keresztyén Gabriella színpadi változatában
Bemutató: 2014. november 22.
Az előadás hossza: 1 óra 40 perc, szünet nélkül.
Szereplők:
és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei
Látvány: MÉSZÁROS ZSÓFIA
Koreográfus: LISZTÓCZKY HAJNAL
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ, KISS-OCHTINSZKY JUDIT
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES
Rendező: MOLNÁR-KERESZTYÉN GABRIELLA
Az előadáshoz tartozó drámapedagótiai foglalkozás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az Anyegin Facebook oldala >>
Színházon keresztül tanulnak >> – A TV2 riportja
A hűség és eredetiség határán állva – Magyar Hírlap
Puskin sodró, szerteágazó története végén ott marad a dermedt Anyegin, és úgy érezzük, innen nincs tovább. De mi nincs tovább? Ezen gondolkodva elkezd visszapörögni a történet, gondolatunk e körül a dermedt pillanat körül cikázik. Molnár-Keresztyén Gabriella úgy próbálja mindezt megragadni, hogy a színpadon nagyjából egy időben történik múlt, jelen és fikció — Takács Géza és Fillár István címszereplésével.

Jegyvásárlás
Jeney Zoltán
RÉV FÜLÖP
Bemutató: 2014. október 11.
Az előadás hossza: 2 óra 10 perc, egy szünettel.
Szereplők:
és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei
Felvételről közreműködik:
Budai Edit – oboa, Deák Fruzsina – koboz, Gazda Bence – hegedű, Göttinger Pál – ének, gitár, furulya, ütőhangszerek, Molnár Zoltán – ének, ütőgardon, Peresztegi Attila – tuba, Schmidt Ferenc – ének, gitár, tekerőlant, doromb, Stampay-Komesz András – ének, ütőhangszerek, Tóth Péter – trombita
Díszlet: BADACSONYI BRIGITTA
Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: SCHMIDT FERENC
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Mozgás: ELEK ÁNYOS
Ügyelő: SZÉP ZSOLT
Súgó: BALÁZS ÉVA
Rendezőasszisztens: JUHÁSZ ANDREA
Rendező: GÖTTINGER PÁL
Az előadás támogatást nyert 2014-ben az NKA Igazgatósága által kezelt EMMI pályázaton.
Rév Fülöp egy szelíd, barátságos fiúcska, aki Balatóniában éldegél, kedvence a tördemic, legkedvesebb elfoglaltsága a heverészés a szántódpusztán. Ám mikor a király megbetegszik, Akarattya hercegkisasszony parancsára Fülöp akaratlanul is az események középpontjában találja magát, hamarosan az ő kisfiúi hősiességén múlik, hogy megmenekül-e a király és vele az egész birodalom. Jeney Zoltán a Magyar Színház felkérésére készített új színpadi változatot saját lovagregény-folyamából.
Balatonföld vár!
Kultifilter >>
Bemutató a Magyar Színházban – Interjú Göttinger Pállal
Bóbitanet >
NAGYSZÍNPAD, VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI JÁTÉKTÉR
A Magyar Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása
Nick Dear
FRANKENSTEIN
teremtéstörténet
– két részben –
Mary Shelley regénye alapján Peter Handke, Jakob Wassermann, Martin Františák, Pilinszky János szövegeinek felhasználásával
Bemutató: 2015. február 13.
Az előadás időtartama: 3 óra 15 perc, egy szünettel.
Szereplők:
VICTOR FRANKENSTEIN, tudós |
|
KOVÁCS KRISZTIÁN m. v. |
A KREATÚRA |
|
HORVÁTH ILLÉS |
ELIZABETH, Victor menyasszonya |
|
HOLECSKÓ ORSOLYA |
APA (Monsieur Frankenstein), Victor apja /
DE LACEY, öregember /
1. KOLDUS / 2. CSAVARGÓ
|
|
GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas |
HENRY CLERVAL, Victor barátja /
FELIX, De Lacey fia /
2. KOLDUS / 1. CSAVARGÓ / EGY CSELÉD
|
|
GULA PÉTER |
JUSTINE, cselédlány a Frankenstein-házban /
A NŐSTÉNY KREATÚRA / EGY KURVA /
EGY CSELÉDLÁNY
|
|
RUTTKAY LAURA Jászai Mari-díjas . |
WILLIAM, Victor kisöccse |
|
LOVAS EMÍLIA a.n. |
AGATHA, Felix felesége |
|
SCHMIDT SÁRA a.n. |
Látvány: IULIANA VILSAN
Mozgás: WIDDER KRISTÓF / ELEK ÁNYOS
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Világítástervező: SUSKOVICS PÉTER
Maszk design: IPACSZILVI, GAZDAG ÁGNES
Ügyelő: SZABÓ GÁBOR
Súgó: DEME ZSÓFIA
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE
Rendező: KOLTAI M. GÁBOR
FRANKENSTEIN A FACEBOOKON >>
“Meddig vagy ember? Mettől emberszerű lény?” – Frankenstein teremtéstörténet a Magyar Színház műsorán – Artnews.hu
Ki van ott bent? – Revizor
Mitől lesz isten az ember? – netBarátnő.com
Mary Shelley klasszikus rémtörténetének hőse fölfedezi a titkot, hogyan lehet a halott testet életre kelteni. A kreatúra egy esős éjszakán megszületik; Frankenstein ráébred, hogy szörnyet alkotott, és magára hagyja a lényt.
A Frankensteinben a fizikai horror (a gyilkosságok, a szétmarcangolt vagy összefércelt testek) egybemosódik belső rémségeinkkel (a pusztító gyűlöletbe forduló szeretetvágy, a megszállottságba váltó ambíció): a széthulló személyiség éppúgy a kísérlet terepe, mint az összeilleszteni próbált test.
„A regény shakespeare-i léptékű tragédia. Frankenstein vétke kettős: olyan hatalmat akar, ami csakis Istenhez tartozik, ugyanakkor elmulasztja, hogy felelősséget vállaljon érte, miután felruházta teremtményét az élet szikrájával.” (Stephen King)
„Óriási felfedezése ellenére Frankenstein rászedett áldozat, a világban kóborol, ami már híjával van az erénynek (bár a gonosz lélek olvasott róluk). A reménység és a megbocsátás helyett csupán az emberek közti félreértés és a szörnyeteg veszedelmes félélete marad. A tudás nem garancia a boldogságra.” (Brian W. Aldiss)
A FRANKENSTEIN című előadás ősbemutatóját 2011. február 5-én, a londoni Nemzeti Színházban tartották.
Nick Dear FRANKENSTEIN című darabját a Magyar Színház a Rosica Colin Limited, London engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével mutatja be.