Szerző: Vasvári Judit

Égigérő fű

egigero_plakat_thumbÉGIGÉRŐ FŰ
– mesejáték két részben –

Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye és Égigérő fű című forgatókönyve alapján írta: SZABÓ BORBÁLA

 Bemutató: 2013. március 22–23.
Az előadás időtartama: 1 óra 50 perc (egy szünettel)


 

SZEREPLŐK:
NAGYMISU FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
BERTA MAMA TÓTH ÉVA
POLDI BÁCSI HUNYADKÜRTI ISTVÁN m.v. 
Jászai Mari-díjas
POLDI NÉNI DÁNIEL VALI
DEZSŐ DEZSŐ SZŰCS SÁNDOR
KAMILLA KISASSZONY BALSAI MÓNI Jászai Mari-díjas
BRENNER OSZKÁR, a szenesember PAVLETITS BÉLA
A FIATALOK SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
JEGERCSIK CSABA
MISU KOZMA ÁKOS
SÍRÓBABA FARKAS BIANKA
NEMESKÉRI ELZA
NAGYMISU LÁNYA, DORKA EMBER LÉNA
TÓTH ZSÓFIA
URMAI BLANKA
UNATKOZÓ GYEREK HORVÁTH FÉLIX
VEVŐNŐ REIL EVELIN

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet és jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: WAGNER-PUSKÁS PÉTER
Dramaturg: SZABÓ BORBÁLA
Súgó: BALÁZS ÉVA
Ügyelő: SZÉP ZSOLT, SIPOS CSABA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA

„»Csak az a szép zőőd gyep…! Az fog nekem hiányozni! A gyep!« – hangzott el a filmben Rajz János jól ismert orgánumán Poldi bácsi aggodalma. De eszünkbe juthat az is, ahogy Dayka Margit az ujját a szájába téve pukkantott, vagy ahogy lekiabáltak a gyerekek a szenesember csúszdájának nyílásán, hogy „Jön a szén, csúszik!”. Ezek mind-mind arról tanúskodnak, hogy igazán remek színészegyéniségekkel lehet csak maradandót létrehozni. Csak ők képesek megragadni és megmutatni nekünk az egyébként mindannyiunkban ott rejtőző emberséget, esendőséget, lelki nagyságot. Ezért is vagyok biztos abban, hogy a Magyar Színházban kiváló előadást állítunk színpadra a társulat művészeivel és a gyerekszereplőkkel.” (Horváth Patrícia rendező)

Almaszósz

almaszósz frontBöszörményi Gyula
ALMASZÓSZ
– zenés mesejáték két almásládába pakolva –

Bemutató: 2013. november 9.
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc (egy szünettel).

5 éves kortól ajánlott.

                        Szereplők:

Öröklét / Nagyi DÁNIEL VALI
Tudás / Papi ŐZE ÁRON
II. Golden Delicious almakirály / Apa SIPOS IMRE
Jó Rubinola,
Hófehérke mérgezett almájának jóságos fele /
Anya
LOSONCZI KATA
Rossz Rubinola,
Hófehérke mérgezett almájának gonosz fele
Szomszédasszony
SZŰCS KINGA / REIL EVELIN a.n.
Hernyó, a hernyók leghernyóbbika,
a királylányrabló /Szomszéd
SZŰCS SÁNDOR
Gravenstein, Tell Vilmos elfeledett átlőtt almája TAKÁCS GÉZA
Goldenir, Párisz herceg hírneves aranyalmája TÓTH SÁNDOR
Alsó- és Felsőági Ágbogas Gyümimanó,
gyümölcstündér
KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
Gránátalma vezérőrnagy KOVÁCS OLIVÉR a.n.
Jonathán herceg,
a Túlafolyón Almáskertből
ÁGOSTON PÉTER
Burgonya őrmester RUBÓCZKI MÁRKÓ a.n.
Nemes Szercsika nemes alma HOLLÓSY NÓRA a.n.
Nemes Sóvári nemes alma KOVÁCS DÉZI a.n.
Arany Ranett nemes alma FRANK ÁGNES a.n.
Idared királykisasszony, akit elrabolnak CSISZÁR KATI a.n.
London Pepin LOVAS EMÍLIA a.n.
Titi, akit katicabogárrá változtatnak HORVÁTH FÉLIX / KOVÁCS
BALÁZS OLIVÉR / KOZMA ÁKOS
Mimi, akit hangyává változtatnak VAJDA HANNA / FARKAS BIANKA /
KOLTAI SÁRA

Közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

 

Dalszövegek: Kiss-Péterffy Márta
Zene: ALMA Együttes

Dramaturg: Perczel Enikő
Irodalmi munkatárs: Bóka B. László
Koreográfia: Fincza Erika
Díszlet: Szendrényi Éva
Jelmez: Berzsenyi Krisztina

Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA m.v.

 

Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

Huszonegyedik századi mese az almák és emberek örök barátságáról. Az alma az emberiség legősibb gyümölcse, a “tiltott”, mégis vágyott gyümölcs, mely fenséges egyszerűségével, nemeslelkűségével szeretetre tanít, unokát és nagyszülőt egymás karjaiba terel, kibékíti a testvéreket, ősi tudását belédoltva megtanít látni és hallani azt a természeti csodát, ami karnyújtásnyira van tőled. Más nem is kell a csodához, csak guggolj le, less be a fűszálak, bokrok közé vagy mássz fel az almafára és füleld, hogyan méh-chetelnek az ágakon függő gyümölcsök.

Mimi és Titi, a két elkényeztetett high-tech gyerek vakációra érkezik a nagyszülők vidéki almáskertjébe. Nagyvárosi “szörnyetegek” ők, akik saját levükben fortyognak, amiért szüleik erre a “ciki” helyre száműzték őket a laptopjuk mellől. Még nem is sejtik, hogy épp egy óriási (alma)udvari botrány kellős közepébe csöppentek, hisz az almáriumból valaki bizony elrabolta Idared királykisasszonyt! Mimit és Titit beszippantja a kert és az almák titkos-bűvös világa. Vajon sikerül-e a különös csapatnak Gyümimanó vezetésével megmenteni a csodaszép almakirálylányt?

Böszörményi Gyula nagy mágus, egyaránt átváltoztat gyereket és felnőttet. A végén már te magad sem tudod, mi a valóság: vajon te álmodod az almát, vagy ő álmodik téged? Mindehhez a valódi bűverőt, vagyis a varázslatos dallamokat Buda Gábor és az Alma Együttes bájolja a fülünkbe. Almákról, gyerekekről, szeretetről és barátságról szóló dalaik, melyeknek egyszer kacagtató, máskor elgondolkodtató szövegeit Kiss-Péterffy Márta írta, minden nézőt, kicsit és nagyot egyaránt az Örök Almáskertbe repít, hol a mosoly és bölcsesség egy ágról csüng, s neked csak értük kell nyúlni.

takacs sipos

Takács Géza, Sipos Imre

 

 

Andersen, avagy a mesék meséje

andersen_plakat_ny-250Balázs Ágnes
ANDERSEN
avagy a mesék meséje
– zenés játék két részben felnőtteknek és gyerekeknek –

Bemutató: 2004. december 3.
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc (egy szünettel).

Szereplők:

Andersen RANCSÓ DEZSŐ
Gerda SOLTÉSZ BÖZSE
HOLECSKÓ ORSOLYA
Lina kisasszony SZŰCS KINGA / LOSONCZI KATA
Házmester SIPOS IMRE
Ole, mesemanó BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
                           Zsófi, rongybaba MOÓR MARIANNA
      Ólomkatona TÓTH SÁNDOR
Táncosnő AUKSZ ÉVA

Zeneszerző: BALÁZS ÁGNES

Díszlet: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Jelmez: SCHAFFER JUDIT
Zenei vezető és hangszerelés: FEKETE MARI
Koreográfus: GESZLER GYÖRGY
Rendezőasszisztens: TRIMMEL ÁKOS, LÉVAI ÁGNES

Rendező:
IGLÓDI ISTVÁN

Az előadás időtartama 2 óra 25 perc (egy szünettel).

Képek a galériában!

 

Nincsen olyan felnőtt és gyermek, aki ne ismerné H. Ch. Andersen meséit, de talán kevesen tudják, hogy a nagy í­ró élete önmagában is egy varázslatos mese volt. Világhí­rű ember szeretett volna lenni, szí­nészként, majd szí­npadi szerzőként akarta meghódí­tani a nagyközönséget, a siker azonban olyan területen köszöntött rá, amire maga sem számí­tott. A mesék hozták el számára a halhatatlanságot, egyéb művei ma már elhalványulnak azok mellett.

A zenés játék történetének középpontjában egy árva kislány, Gerda áll, aki a véletlen folytán vetődik Andersen szegényes pincelakásába. Andersen megelevenedett bábfigurái − az Ólomkatona, a Táncosnő, Zsófi rongybaba és Ole manó − egy különleges küldetés teljesí­tésére kérik fel a kislányt: meg kell ölelnie a Hókirálynőt, hogy feloldódhasson a jég az emberek szí­véről, és egy boldogabb, szeretetteljesebb világ köszöntsön ránk. A “titkos összeesküvők” alaposan felkavarják az í­ró életét, ráadásul megjelenik Lina kisasszony is, a fiatal szí­nészjelölt, s Andersen szí­vét rabul ejti a szerelem.

Hol kezdődik a mese, és hol ér véget a valóság, már nem tudja senki, a történet megállíthatatlanul hömpölyög a nagy találkozás felé. Közeledik a karácsony, amikor Gerdának meg kell ölelnie a Hókirálynőt.

 

Anyegin

anyegin_141116_plakat_-250ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN:
ANYEGIN
Molnár-Keresztyén Gabriella színpadi változatában

Bemutató: 2014. november 22.
Az előadás hossza: 1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Szereplők:

TATJÁNA AUKSZ ÉVA
ANYEGIN FILLÁR ISTVÁN
TATJÁNA LOVAS ROZI
ANYEGIN TAKÁCS GÉZA
PUSKIN GÉMES ANTOS
ZARECKIJ TAHI JÓZSEF
LÁRIN, KAPITÁNY, HERCEG BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
LÁRINA BENKŐ NÓRA
GUILLOT SIMON ANDRÁS
DADA, ALINE TÓTH ÉVA
LENSZKIJ ÁGOSTON PÉTER
OLGA REIL EVELIN a.n.

    és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Látvány: MÉSZÁROS ZSÓFIA
Koreográfus: LISZTÓCZKY HAJNAL
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ, KISS-OCHTINSZKY JUDIT
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: MOLNÁR-KERESZTYÉN GABRIELLA

Az előadáshoz tartozó drámapedagótiai foglalkozás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Az Anyegin Facebook oldala >> 

Színházon keresztül tanulnak >> – A TV2 riportja

A hűség és eredetiség határán állva – Magyar Hírlap

Puskin sodró, szerteágazó története végén ott marad a dermedt Anyegin, és úgy érezzük, innen nincs tovább. De mi nincs tovább? Ezen gondolkodva elkezd visszapörögni a történet, gondolatunk e körül a dermedt pillanat körül cikázik. Molnár-Keresztyén Gabriella úgy próbálja mindezt megragadni, hogy a színpadon nagyjából egy időben történik múlt, jelen és fikció — Takács Géza és Fillár István címszereplésével.

 

Rév Fülöp

revfulop_2-250

Jegyvásárlás

Jeney Zoltán
RÉV FÜLÖP

Bemutató: 2014. október 11.
Az előadás hossza: 2 óra 10 perc, egy szünettel.

Szereplők:

RÉV FÜLÖP ÁGOSTON PÉTER
ÁDÁND GÁSPÁR KATA
BAKONYI BANYA BENKŐ NÓRA
GYENES/DIÁS SZATMÁRI ATTILA
VÖRÖS LOVAG TÓTH SÁNDOR
MONOSZ JÁNOSI FERENC
SZÓLÁD PAVLETITS BÉLA
NEZDE TAKÁCS GÉZA
AKARATTYA SOLTÉSZ BÖZSE Jászai-díjas
LOSONCZI KATA
CSOBÁNC SZŰCS SÁNDOR
FŐJÖVENDŐMONDÓ RANCSÓ DEZSŐ
VÁZSONY SIMON ANDRÁS

és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Felvételről közreműködik:

Budai Edit – oboa, Deák Fruzsina  koboz, Gazda Bence  hegedű, Göttinger Pál  ének, gitár, furulya, ütőhangszerek, Molnár Zoltán  ének, ütőgardon, Peresztegi Attila  tuba, Schmidt Ferenc  ének, gitár, tekerőlant, doromb, Stampay-Komesz András  ének, ütőhangszerek, Tóth Péter  trombita

Díszlet: BADACSONYI BRIGITTA
Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: SCHMIDT FERENC
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Mozgás: ELEK ÁNYOS
Ügyelő: SZÉP ZSOLT
Súgó: BALÁZS ÉVA
Rendezőasszisztens: JUHÁSZ ANDREA

Rendező: GÖTTINGER PÁL

Az előadás támogatást nyert 2014-ben az NKA Igazgatósága által kezelt EMMI pályázaton.

Rév Fülöp egy szelíd, barátságos fiúcska, aki Balatóniában éldegél, kedvence a tördemic, legkedvesebb elfoglaltsága a heverészés a szántódpusztán. Ám mikor a király megbetegszik, Akarattya hercegkisasszony parancsára Fülöp akaratlanul is az események középpontjában találja magát, hamarosan az ő kisfiúi hősiességén múlik, hogy megmenekül-e a király és vele az egész birodalom. Jeney Zoltán a Magyar Színház felkérésére készített új színpadi változatot saját lovagregény-folyamából.

Balatonföld vár!
Kultifilter >>

Bemutató a Magyar Színházban – Interjú Göttinger Pállal
Bóbitanet >

Frankenstein

frankenstein_plakat-250NAGYSZÍNPAD, VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI JÁTÉKTÉR
 A Magyar Színház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása

 Nick Dear
FRANKENSTEIN
teremtéstörténet
– két részben –

Mary Shelley regénye alapján Peter Handke, Jakob Wassermann, Martin Františák, Pilinszky János szövegeinek felhasználásával

Bemutató: 2015. február 13.
Az előadás időtartama: 3 óra 15 perc, egy szünettel.

 

Szereplők:

VICTOR FRANKENSTEIN, tudós KOVÁCS KRISZTIÁN m. v.
A KREATÚRA HORVÁTH ILLÉS
ELIZABETH, Victor menyasszonya HOLECSKÓ ORSOLYA
APA (Monsieur Frankenstein), Victor apja /
DE LACEY, öregember /
1. KOLDUS / 2. CSAVARGÓ
GÁSPÁR TIBOR Jászai Mari-díjas
HENRY CLERVAL, Victor barátja /
FELIX, De Lacey fia /
2. KOLDUS / 1. CSAVARGÓ / EGY CSELÉD
GULA PÉTER
JUSTINE, cselédlány a Frankenstein-házban /
A NŐSTÉNY KREATÚRA / EGY KURVA /
EGY CSELÉDLÁNY
RUTTKAY LAURA Jászai Mari-díjas                 .
WILLIAM, Victor kisöccse LOVAS EMÍLIA a.n.
AGATHA, Felix felesége SCHMIDT SÁRA a.n.

Látvány: IULIANA VILSAN
Mozgás: WIDDER KRISTÓF / ELEK ÁNYOS
Dramaturg: SEDIÁNSZKY NÓRA
Világítástervező: SUSKOVICS PÉTER
Maszk design: IPACSZILVI, GAZDAG ÁGNES
Ügyelő: SZABÓ GÁBOR
Súgó: DEME ZSÓFIA
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: KOLTAI M. GÁBOR

 FRANKENSTEIN A FACEBOOKON >>

“Meddig vagy ember? Mettől emberszerű lény?” – Frankenstein teremtéstörténet a Magyar Színház műsorán – Artnews.hu

Ki van ott bent? – Revizor

Mitől lesz isten az ember? – netBarátnő.com

Mary Shelley klasszikus rémtörténetének hőse fölfedezi a titkot, hogyan lehet a halott testet életre kelteni. A kreatúra egy esős éjszakán megszületik; Frankenstein ráébred, hogy szörnyet alkotott, és magára hagyja a lényt.

A Frankensteinben a fizikai horror (a gyilkosságok, a szétmarcangolt vagy összefércelt testek) egybemosódik belső rémségeinkkel (a pusztító gyűlöletbe forduló szeretetvágy, a megszállottságba váltó ambíció): a széthulló személyiség éppúgy a kísérlet terepe, mint az összeilleszteni próbált test.

„A regény shakespeare-i léptékű tragédia. Frankenstein vétke kettős: olyan hatalmat akar, ami csakis Istenhez tartozik, ugyanakkor elmulasztja, hogy felelősséget vállaljon érte, miután felruházta teremtményét az élet szikrájával.” (Stephen King)

„Óriási felfedezése ellenére Frankenstein rászedett áldozat, a világban kóborol, ami már híjával van az erénynek (bár a gonosz lélek olvasott róluk). A reménység és a megbocsátás helyett csupán az emberek közti félreértés és a szörnyeteg veszedelmes félélete marad. A tudás nem garancia a boldogságra.” (Brian W. Aldiss)

A FRANKENSTEIN című előadás ősbemutatóját 2011. február 5-én, a londoni Nemzeti Színházban tartották.

Nick Dear FRANKENSTEIN című darabját a Magyar Színház a Rosica Colin Limited, London engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével mutatja be.