Kapcsolódó előadások

Az előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások célja, hogy nézőink az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A dráma és a színház eszközeit kínáljuk véleményük, problémáik megfogalmazásához, remélve, hogy a játék valódi közösségi élménnyé teszi a színházlátogatást.
Programunkat képzett színházpedagógusok, Egervári György, Kálócz László és Tóth Cecília  tervezik és vezetik.


A Színházpedagógiai Programban megvalósuló foglalkozásokhoz kapcsolódó előadások:

6-12 éveseknek: Rumini; Harisnyás PippiValahol Európában; Tündér LalaIdőfutár; PIN:OKKIO; Tom Sawyer kalandjai; A halhatatlanság országa; A kincses sziget

12-18 éveseknek: Valahol EurópábanIdőfutár; Legyetek jók, ha tudtok; Pacsirta; A kincses sziget; Fagyi

16-20 éveseknek: Holnapelőtt


Feldolgozó nevelési, közösségi problémák konkrét előadásokhoz kapcsolódóan

Deres Péter – Vidovszky György: PIN:OKKIO
Rendező: Vidovszky György

Ha Carlo Collodi a XXI. században írta volna meg Pinokkió történetét, akkor valószínűleg a kisfiú nem fabábu lenne, hanem egy kis robot.
Geppetto magánya enyhítésére hozza létre a szerkezetet, természetesen korántsem gondolva arra, hogy az majd életre kel. Egy éjjel megtörténik a csoda: a tökéletlen berendezés “felébred”, és elindul a kalandok sora. Tévés tehetségkutatón, játéktermen és gyerekkereskedőkön keresztül vezetnek a bonyodalmak, míg végül a történet boldog véget ér.

Foglalkozásról:

Mi tesz minket emberré? Hogy mozgunk és lélegzünk? Hogy gondolkodunk és érzünk? Aztán egyszercsak megteremtjük saját képmásunkra a “gépet”, hogy levegye a vállunkról a munka terhét, hogy szórakoztasson minket, vagy hogy ne legyünk annyira egyedül.
De mi történik, ha egy reggel arra ébredünk, hogy a ”gép” többre vágyik?
Egy régi történet – mely talán sosem volt ennyire aktuális – az élettelen anyag öntudatra ébredéséről, a gyermeki lélekről és a szülővé válás nehézségeiről.

Ajánlott kor:
3. évfolyamtól (8 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Horváth János Antal – Horváth Illés – Deres Péter: Holnapelőtt
Rendező: Horváth Illés mv.

Egy fiatal lány ébred fel egy szobában, amiben sosem járt korábban. A füle zúg, teste remeg, ruhája átizzadt. Hirtelen valami megérinti a vállát. Sikítva fordul meg, hogy egy ismerős szempárral találja magát szemben. De itt az ismerősből idegen lesz, az idegenből ismerős; senki nem az, akinek látszik és nem lehet tudni, hogy biztonságosabb: szabadon vagy bezárva.
A Holnapelőtt új magyar darab, amely az Európai Színházi Konvenció (European Theatre Convention) Ifjú Európa III. elnevezésű projektjének keretein belül jön létre. Színházunk két külföldi partnerszínházzal, a Karlsruhei Városi Színház, illetve Pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházzal együtt hozza létre az előadást; így a projekt végén három olyan színmű születik, amelynek témája közös, világa viszont sajátos.

Foglalkozásról:

Börtön. Rabság. Önkéntes száműzetés. Manipuláció és hazugság, ami biztonságot, kényelmet ad. Mit meg nem teszünk, hogy komfortzónában érezzük magunkat!
Apokaliptikus bújócska… de mi van akkor, ha nincs búvóhely vagy az összes foglalt? Hőseink össze vannak zárva egy jelképes térben, és nemigen tudnak elrejtőzni egymás elől. Nincsenek titkok, mert mindent megosztunk magunkról. Tudatjuk a világgal, mit reggelizünk, eppen hol vagyunk és mit teszünk, hozzászólunk, megosztunk… avagy celtáblákat rajzolunk magunkra. És bizony lesznek, akik kihasználják ezt, hisz minél többet árulunk el magunkról, annál nehezebb elrejtőzni. Mert hogyan is lehet úgy bújócskázni, hogy közben mindenki azt üvölti “vegyél már észre, itt vagyok!”
De vajon tényleg azt az életet éljük, amit igazán szeretnénk?
Játék a mellőzöttségről, a periférián élésről.

Ajánlott kor:
9. évfolyamtól (15 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


TOM SAWYER KALANDJAI, ahogy Becky Thatcher elmeséli
Mark Twain regényét Koroknay István fordítása alapján színpadra alkalmazta:
Závory Andrea és Horváth János Antal
Rendező: Varga Éva

Romantikus, lányregényes, szerelmes történet, ahogyan azt egy nagymama elmeséli egy csodálatos bábművész-színész közreműködésével. A nagymama Závory Andrea, a bábszínész – clown Ruszina Szabolcs akinek a közelében életre kelnek a tárgyak.
Aki egyszer is olvasta soha nem felejti el Tom Sawyert. A cuki, nagyszájú, kedves svihákot mindenki a szívébe zárja. Különösen Becky Thatcher. Aki kislányként ott áll kitartóan Tom mellett, de az olvasói emlékezet mégis a feledésbe szitálja őt. Holott Becky Thatcher mindent elsöprően van.
Életben tartja őt az első piroslófülű leányszerelem, ami Tom Sawyerhez köti. Az emberek hálátlanok, megfeledkeznek mindenről, de az első szerelmükre örökké emlékeznek. Az első titkos álmokra, az első érintésre, a véletlen kézfogásokra.
Becky Thatcher nagymamakorba érve idézi fel azokat a napokat, amelyek aztán meghatározóak lettek egész életében. Megbékélt a múlttal, megbocsátotta a bántásokat, kisimogatta a gyűrődéseket az emlékein és megértően néz végig a saját életén, amelyet azok a napok tették ünneppé és persze bánattá is, amikor Tom mellett lehetett. Becky élete titkát osztja meg a közönséggel.

Foglalkozásról:

Szerelem… Óvodától az életünk alkonyáig. Melyik volt az igazi? A legnagyobb, legerősebb? A legelső talán? Ha volt ilyen, azt nem feledjük. Becky Tacher ekként emlékszik Tom Sawyer-re…

Ajánlott kor:
3. évfolyamtól (8 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Kosztolányi Dezső: PACSIRTA
Rendező: Paczolay Béla

Vajkay Ákosnak és feleségének élete arra korlátozódik, hogy szerencsétlen sorsú lányukat, Pacsirtát megóvják a társadalom elutasításától, amit pusztán külsejével érdemelt ki. Egy nap Pacsirta elutazik és a házaspár felhőtlenül jól érzi magát nélküle, de mikor a lány hazajön, az élet visszaáll a régi kerékvágásba, sőt talán nehezebbé is válik, hiszen elevenen él bennük a tapasztalat, milyen lenne a lányuk nélkül.

Foglalkozásról:

Zsákutcák, melyekből nem tudunk kifarolni. Vagy csak nem akarunk? Felelősség – teher, főleg, ha már csak önáltatásnak tűnik. Választhatok-e másik életet?
De akkor mi lesz a jelenlegivel? Mi lesz velem, velünk…?

Ajánlott kor:
8. évfolyamtól (14 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


FABÓK MANCSI BÁBSZÍNHÁZA bemutatja:
A HALHATATLANSÁG ORSZÁGA

Rendező: Fabók Mariann

Gazdag népmesekincsünk mindegyike szimbolikusan az emberi Élet valós céljait, küzdelmes feladatait és az odáig vezető út nehézségeit tárja elénk. A bábelőadás főhősét az emberiség örök misztériuma hajtja: létezik-e az örökélet, a Halhatatlanság Országa? Királyfink hosszú útja során csodatevők segítségével célba ér, sokáig mégsem tudja élvezni az időtlenséget, erős honvágya miatt visszatér meglátogatni apját, anyját. Ám míg ő Halhatatlanság országában néhány napot töltött, addig a Földön több ezer esztendő szaladt el. Ezért szüleit sem találhatja meg, s az elárvult királyfira rátalál az öreg Halál. Végül a Halhatatlanság országának királynője és a Halál küzd meg egymással a királyfiért…

Foglalkozásról:

Mindenkinek meg kell halnia?! Valahol biztosan van olyan hely, ahol az elmúlás ismeretlen…
De mi lesz a többiekkel, ha oda csak egyedül mehetünk? Ha ráeszmélünk: voltak, de már nincsenek?
Varázslatos játék az elmúlásról, a hiány feldolgozásának lehetőségeiről.

Ajánlott kor:
1. évfolyamtól (6 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Dennis Martin: A KINCSES SZIGET
Robert Louis Stevenson azonos című regénye és élete nyomán
Rendező: Halasi Dániel

Robert Louis Stevenson regénye a XVIII. században, Jim Hawkins és anyja fogadójában kezdődik. Egy nap megszáll náluk egy kapitány, bizonyos Billy Bones, aki halála előtt, Jimre bíz egy csomagot, benne egy térképpel, ami elrejtett kincshez vezet. A fiú elhatározza, hogy megkeresi, ezért hajóra száll, és kalózok, banditák között mesés, veszélyes és izgalmas kalandokba keveredik, míg végül megtalálja, amit keres. Már csak az a kérdés, kié lesz a hőn áhított kincs…

Foglalkozásról:

Matróznak jobb lenni, vagy kalóznak? Betartani a törvényt vagy áthágni azt? Az egyik oldalon mesés kincsek várnak, kalanddal teli élet, kötelezettségek nélkül, míg a másikon… a töredéke sem garantált. Mi a szabadság ára, és kinek kell megfizetni?Hová érdemes tartozni hát? Egyáltalán, van-e lehetőség választani?

Ajánlott kor:
4. évfolyamtól (10 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Miro Gavran: FAGYI – nyolc szelet élet
Rendező: Perényi Balázs

A helyszín egy cukrászda. Nyolc jelenetben, nyolc életkorban és nyolc élethelyzetben látjuk anyát és lányát újabb és egyre komolyabb döntések pillanatában. Iskola, gyereknevelés, újra házasodás, költözés, vásárlás és férfiak, akik néha megédesítik, néha megkeserítik az életet. Mindenki számára ismerős helyzetek nyolc cukrászdai pillanatba sűrítve.

Foglalkozásról:

Anyám normális? Miért kezel úgy, mintha kisgyerek lennék?
A másik oldalról: Normális a lányom? Miért viselkedik úgy velem, mintha az anyám lenne?
Megválaszolatlan, talán el sem hangzó kérdések. Ellentétek, feszültségek egy közösen kialakított, szoros kapcsolatban. Mi pedig eldönthetjük, hová álljunk, kivel azonosuljunk. Szülővel? Gyerekkel?

Ajánlott kor:
8. évfolyamtól (14 éves kortól, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Berg Judit: Rumini
Rendező: Méhes László

 

A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.

Foglalkozásról:

Utazás Berg Judit világába a Szélkirálynő fedélzetén, az előadás történései utáni időkbe. Egészen pontosan oda, mikor Rumini, a már szépkorú hajóskapitány visszanéz életére, s azon töpreng, vajon sikerült-e neki az, amit az előadás során többször is hangoztatott: „Bebizonyítom, hogy érek valamit.” Vajon mit jelent ez a mondat? Mikor ér valamit az ember? A gyerekekkel közösen felépített történetet végigjátszva válaszokat keresünk – egy öregember kabinjában.

Hogyan tudok helyt állni, sőt, bizonyítani egy új közegben? Pláne, ha minden összeesküszik ellenem. Miből tudom, hogy helyt álltam, hogy érek valamit?
Meg kell mentenem hozzá a világot? Nem baj, ha véletlen úgy sikerül, de nem elvárás. Elég ezt kicsiben kezdeni… egészen kicsiben.

Ajánlott kor:
1–6. évfolyam (6-12 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi
Rendező: Novák Eszter

 

Harisnyás Pippi különös ismertetőjelei: vörös copfos, szeplős, felemás harisnyát és kétszer nagyobb cipőt visel, mint a lába. Rakoncátlan és eleven, de mindig helyén az esze és a szíve. A barátaiért bármit megtenne. Járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában. Mégsem egészen egyedül: vele él pöttyös lova és Nilsson úr, a majom.

Foglalkozásról:
Közös szerepjáték Harisnyás Pippi, avagy a renitens, a lázadó gyerek figurája kapcsán felmerülő problémák mentén. Egyáltalán ő az, amit úgy hívunk: „rossz gyerek”? Vajon miért viselkedik így? Mit akar elérni? Ha mellettünk ülne az osztályban, mi hogyan viselkednénk vele? Mit lehet mindezzel szülőként vagy tanárként kezdeni?

“A jó gyerek az, akit látni lehet, de hallani nem…” Valóban?
Mi a felnőttek véleménye? És mit gondolnak a felnőttek véleményéről a gyerekek?

Ajánlott kor:
1-6. évfolyam (6-12 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Szabó Magda – Egressy Zoltán: Tündér Lala
Rendező: Halasi Dániel

 

Az előadást követő színházpedagógiai foglalkozás középpontjában Lala emberszíve áll. A szív, ami megkülönbözteti őt a többi tündértől. Mi jár azzal, ha valakinek más a szíve? Mi történik velünk a hétköznapokban, ha máshogy gondolkodunk a világról? Ha nehezünkre esik azt gondolni másokról, amit elvárnak tőlünk?

Foglalkozásról:

Tündérek és emberek. Egyszerre hasonlóak és nagyon különbözőek. Egy világban élnek, de más – más országban. Hogyan álljanak egymáshoz?
Keressék meg a hasonlóságokat, vagy erősítsék fel a különbözőségeket…?
Tündér Lala története kapcsán kínálunk közös játékot, amely leginkább rólunk, a játékban résztvevőkről szól majd…

Ajánlott kor:
1-4. évfolyam (6-10 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is.)


Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea: Időfutár
Rendező: Tasnádi Csaba

 

Ahogy egy bölcs mondta egyszer: az idő egy kreálmány.

Hőseink egy véletlen folytán a múltba utaznak, ahol tetteikkel, bár akaratlanul, de megváltoztatják a jelent. A közös játék során következmények nélkül játszunk el a gondolattal, hogy ha időgépünk nincs is, vajon tetteink milyen hatással lehetnek a jövőre?

A drámában szabadon megállíthatjuk, visszajátszhatjuk, bebarangolhatjuk az idősíkokat és olyan kérdésekre kereshetjük a választ, hogy vajon létezik-e olyan művészeti alkotás a mában, ami 200 év múlva is érvényes lesz még? Van-e olyan találmány, aminek világformáló hatása lesz a jövőben? Egyáltalán hol leszünk és hogyan élünk majd mi emberek 200 év múlva?

Foglalkozásról:

Milyen vagyok én, a többiekhez képest? Sok? Kevés? Fura? Egyáltalán milyennek kéne lennem?
A kornak feleljek meg, amelyben élek, vagy merjek önmagam lenni? Addig nincs baj, amíg ez a kettő nem ütközik egymással… De mi van, ha igen?
Mi az ára az egyéniségnek a divathullámokkal teli korokban?
Játékot és együtt gondolkodást kínálunk értékek és értéktelenségek mentén egyensúlyozva, érintve a generációk közötti technikai távolságot, és az ebből adódó konfliktusokat is.

Ajánlott kor:
5-8. évfolyam (10-14 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is.)


Legyetek jók, ha tudtok!
rendező: Nagy Viktor

Az 1500-as évek Rómájában játszódó színdarab Néri Szent Fülöp életét dolgozza fel. aki nem szabályok szerint éli meg a hitét, hanem puszta jósággal, és ezt tanítja a koldus gyerekeknek is. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben. Megindul a jó és a rossz küzdelme, melynek központjában Cirifischio, az éles eszű, melegszívű római utcagyerek áll.

Foglalkozásról:

A foglalkozás középpontjában a gyermekkor áll. Gondolkodunk és játszunk biztonságról, jólétről, hajlékról, és arról is, ha valakiknek mindez nem adatik meg…
A történetbeli és a minket körülvevő társadalmi különbségeket védett formában, szimbolikus tárgyak segítségével, egy adag költőiséggel igyekszünk körbejárni.

Ajánlott kor:
6-10. évfolyam (12 – 16 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Dés László-Nemes István: Valahol Európában

Rendező: Nagy Viktor

 

Nincs kimondva, de a jelmezekből és a díszletekből egyértelműen látszik, hogy a II. világháború végén járunk. (A híres film is erre utal) Egy kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát ismételgeti: „Nem szabad félni!”. Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk elveszve, csapatba rendeződve próbálnak életben maradni. A fiúk csapatukba veszik Kuksit is. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt a „még nem béke-már nem háború” időszakot. Közben szerveződik a rend és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket, akiket csavargónak nevez. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. A „domb” tetején találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot. Ott Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. A kezdeti bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között, aki megtanítja őket a zene, a harmónia, a belső szabadság fontosságára és szeretetére („A zene, az kell”). Azonban az új rend fegyveresei megtalálják őket, de a gyerekek most már szervezettetten állnak ellen. Sikeres, de mégis tragikus véget ér a harcuk. Ám Simon Péter még egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti. Sajnos azonban a finálé dala Kuksit siratja, aki már nem éli meg az áhított holnapot.

Foglalkozásról:
Közös szerepjáték, melynek középpontjában egy gyerekek alkotta közösség működése áll, különös tekintettel a vetélkedésre és a bajtársiasságra. Legyen az egy focicsapat, egy színjátszó csoport vagy bármilyen szakkör, vagy épp egy iskolai osztály… Mind harcolunk valamiért. Mi az, amiért érdemes küzdeni? Van-e olyan dolog, ami mellett kiállnánk? Van-e tett, amit nem hagynánk szó nélkül – legyen az háborús cselekedet vagy akár egy hétköznapi eset mondjuk az iskola folyosóján.

Ajánlott kor:
5. évfolyamtól (kb 10 éves kortól ajánlottt, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


Moliére: A fösvény
Rendező: Lengyel Ferenc

Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete a kuporgatásssal telik, holott nagy vagyonnal rendelkezik. De ez talán még nem is volna végzetes baj, csakhogy a fösvény öreg immár a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis Valér, az inasa és Eliz, a lánya titokban szerelmesek – akárcsak Cléante, Harpagon fia és a szép Marianna. Egy nap Harpagon közli, hogy feleségül akarja venni Mariannát, s Elizt is ki akarja házasítani, mégpedig Anzelm úrral. Természetesen a fiatalok próbálnak ellenkezni, de mindhiába; Harpagon hajthatatlan. Cléante ezért inkább kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariannát. A kölcsönt ráadásul az apjától kívánja fölvenni, amire Harpagon rá is jön, és éktelen patáliát csap. Sőt, ravaszul addig-addig csűri-csavarja a szavakat, hogy Cléanté véletlenül elkotyogja házasodási szándékát, mire az apja kitagadja, és immár hatalma teljes tudatában veheti el Mariannát. Csakhogy közben az egyik szolgának sikerül felkutatni Harpagon pénzes ládáját, aki magán kívül van a dühtől, és Valért kezdi el vádolni, mert őt hiszi a tolvajnak. Valér viszont félreérti a helyzetet, és bevallja, hogy szereti Elizt. Ekkor toppan be Anzelm úr, akiről kiderül, hogy ő maga Valér apja, vagyis a fiú nemhogy nem szolga, hanem nagyon is vagyonos ember. Mivel ilyeténképpen nem kell a hozománytól tartania, Harpagon engedélyezi Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz házasságát, ő pedig visszatérhet imádott pénzes ládikójához.

Foglalkozásról:
A pénz nem boldogít… no persze! De mi van, ha egyáltalán nincs? Mihez vezet a hiánya? Mi van, ha sok van valakinek? Létezik egyáltalán olyan, hogy túl sok pénz? Mennyi az elég? Mi mozgatja ezt a rendszert és mennyire hat ránk a pénzszerzés kényszere? Mitől függ egy dolog értéke? Moliére klasszikusa bővem kínál lehetőséget egy szerepjátékos foglalkozáshoz az önzésről és a fogyasztói társadalom visszásságairól, közös gondolkodást az értékrend viszonylagosságáról.

Ajánlott kor:
8-12 évfolyam (14 – 18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)


 


A Magyar Színház színházpedagógiai programjáról részletesebben itt olvashat. 

Szóbeli tájékoztatást a SZERVEZÉSI IRODA munkatársai adnak, a következő elérhetőségeken:

E-mail: szervezes@mszinhaz.hu

Iroda:
1061 Budapest, Dalszínház utca 10. (Jegyiroda)
Nyitvatartás: Hétfőtől-péntekig: 10.00-18.00 óráig
Telefon: +36 1 226 1613

Telefonszámok:

Baghi Viktória szervezési osztályvezető +36 70 886 8496
Laczó Zsófia szervezési osztályvezető-helyettes +36 70 886 8495
Bak Mónika közönségszervező +36 70 618 8449
Kató Mariann közönségszervező +36 70 618 8439
Krizsán Mónika közönségszervező +36 70 618 8438