Pletyka face-ek 12.

Pletyka face-ek 12.

“Megúsztam!” – ez Kabos válasza a háborúra utalva, de a születésétől szorongó, túlaggódó színészben a félelem, a bizonytalanság most sokszorosára növekszik az 1919 utáni fehérterror, az erősödő antiszemitizmus hatására. Visszatér Nagyváradra, kezdeti sikerei színhelyére, ahol annyi boldog évet töltött el. 

Pár hónap és Nagyvárad román megszállás alá kerül, de szerződés köti, maradnia kell.  Kabos szerelmes, feleségül veszi Puhalag Máriát, akinek már van egy lánya. Özvegyasszony. Később, közös gyermekük is születik, Pista, akit Kabos rajongásig szeret, de szemtanúk szerint nagyon- nagyon szigorú a fiúval. A következő években olyan munkatempóban dolgozik, ami egyenes út végzetesen korai halálához. Játszik a Magyar Színházban, a Belvárosiban, a Teréz körúti Színpadon, varietékben, kabarékban. Még színházigazgató is lesz egy darabig, de fiaskónak bizonyul. Hihetetlenül termékeny időszak ez a színházak, kis színpadok, mulatók, és Kabos életében. Ha információim helytállóak csak két helyen nem játszott, az Operaházban – ez talán érthető – és a Nemzetiben, erre meg már valószínű ideje nem maradt.

Érdekes, hogy életében egyáltalán nem volt az a kis gyámoltalan, meghunyászkodó fickó, akivel színpadon, később filmen azonosították. Vitatkozott, érvelt, harcolt, s talán épp ez volt komikumának jelentősége. A kisember, aki kiáll saját igazáért a hatalmasokkal szemben.
1926-tól az Operettszínház vezető művésze lesz. Szereti a pénzt, költi is, de soha nem iszik, és nem kártyázik, nem látogatja az éjszakai lokálokat, mint pályatársai. Nem egy tipikus bohém. Szeretőt is úgy tart, hogy felesége tud róla. Az asszony figyelmezteti Kabost, hogy a barátnőcske megcsalja, de ő gondoskodó ember. Ahogy családját támogatja, úgy szeretője is mindig megkapja a havi apanázst. A Vígszínházban a kezdő Tolnai Klári a partnere. Klárika úgy emlékszik, soha nem megy két jelent között a színészbüfébe, helyette a portásfülkében bagózik egyedül.

A nagy, mindent elsöprő fordulat, a Hyppolit a lakáj, ami Kabos első hangosfilm szerepe, és amit alig tíz év alatt 45 film követ majd. Magyarországon világsztár lesz! A Hyppolit érdekessége, hogy eredetileg nem ő játszotta volna Schneider urat. A rendező Gózon Gyulára, a pályatársra és barátra osztaná, de abban a bizonyos jelenetben, mikor Schneider úr fellázad és kidobja a Hyppolitot játszó Csortost,  úgy érzi, Csortos egyszerűen maga alá gyűrné Gózon szelíd jellemét, a jelenet pedig nem tudna megszületni. Székely István rendező, hosszas keresgélés után talál rá Kabosra, akit azonban a Hunnia Film nem tart elég pedigrésnek. Végül Székely meggyőzi őket, s hamar kiderül, hogy ez volt életük legjobb döntése. Egyébként Gózon Makácsot játssza a filmben. Ebben az epizódszerepben fedezték fel annak idején Bajor Imrét a Játékszín színpadán.

Kabos a filmkészítés minden fázisát nyomon követi. Áradnak belőle az ötletek, improvizál, egy-egy jelenetet tökéletességig próbál, mielőtt felvennék, néha úgy kell leállítani. 1937-ben akár a Guinness rekordokba is bekerülhetne, 14 leforgatott filmjével, egyetlen esztendő alatt. Minél többet dolgozik azonban, csendes pillanataiban annál többet néz üveges szemmel a semmibe. A kiégés felé tart. Pedig imádott Pista fiát Angliába küldené tanulni, kell a pénz.

Kabos 1939-ben bizonytalankodva, kétségbeesve, félelemmel, de az életben maradás elszántságával lép Amerika földjére, ahol már a kikötőben elég sok ott élő magyar várja. Csinnadratta- bumm, fellépés szervezés, közönség találkozó,  látszólag minden jól alakul. Még egy Kabos Társulatot is szervez, országos turnéra kötnek le előadásokat. A hazaküldött levelekből azonban kiderül, a munka sok, a pénz kevés, az élet drága. Szűkösen élnek, ráadásul feleségét operálni kell. Az orvosi költségek iszonyúak. Azt pletykálják, Kabos utolsó éveiben eluralkodik rajta a pánik, hogy éhen fog halni. Bevételeit kizárólag élelmiszerre költi.

A harmadik infarktus végez vele és még csak 54 éves. Ő az első színész a Petykaface-ek sorozatban, akit semmilyen díjjal nem honoráltak. Szülei vágyálma, hogy fiúk sikeres színészként a sikeres felsőbb körökhöz fogja emelni a családot, nem valósult meg. Pedig az egyik – valaha élt – legnagyobb színész. A magyar Chaplin, a kis – nagy ember. A történelem nem volt tekintettel rá, ahogy másra sem. Szinte utolsóként hagyta el az országot. Az Est című újságban egy soros hír tudatta: ” Szombaton vonatra ült Kabos Gyula. Nem adott interjút, nem mondott semmit, csak nézett.”

A mai kérdés pedig így szól:
Kik a Kabos Gyula Társaság alapító tagjai?

Jó “googlizást”! Pá legközelebb!