Pletyka face-ek 3

Pletyka face-ek 3

“Nem mindig tudtam azonosulni azzal a színésznővel, aki bennem él s akivel csak ritkán tegeződünk” – szakember ma úgy vélné, aki mondta, nagy valószínűséggel bipoláris személyiség. Ki tudja?!
No, de ki mondta ezt a számomra fontos mondatot?

Ha meghallanátok a hangját azonnal tudnátok, pedig már rég nincs köztünk. Mégis a szinkronjai mai napig meghatározzák egy- egy film szereplőjének karakterét. Van ebben a hangban puha lágyság, kis áttetsző fátyolos melankólia és tündéri csilingelés. S ez még semmi! Színpadon, filmen elképesztőt alkotott, s ha lehet fokozni, gyönyörű volt, sugárzó, az ’50 – ‘ 60- as évek szépségideálja. 1963-tól haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. Életének utolsó éveiben nagy terhet, betegséget kapott a sorstól, amit törékeny teste hősiesen cipelt az utolsó pillanatig. Speciel én arra vágyom, hogy a színpadról lépjek át a másvilágba, abban van valami színészhez méltó teatralitás és talán kevésbé lesz nyugtalanító elindulni az ismeretlen felé, ha nem vagyok egyedül. Bocsi a kitérőért, csak azért jegyeztem meg, mert neki megadatott. A színpadról vitte mentő a kórházba.
Most már nem csigázom tovább a kíváncsiságotokat, Váradi Hédi!

Bessenyei Ferenc, aki tanára volt a színművészetin, inkább ott hagyta tanári állását összeférhetetlenség miatt, hogy Hédit később feleségül vehesse. Váradi tehetsége olyan lehengerlő volt, hogy pályakezdőként kettőzve játszotta Tolnay Klárival Júlia szerepét abban az előadásban, ahol Darvas Iván volt Rómeó. És ahogy ez gyakran megtörténik a színpadon, Váradi és Darvas, fütyülve arra, ki Capulet és ki Montague, belehabarodott egymásba!
Apropó! Hamarosan nálunk is bemutatásra kerül e darab, Eperjes Károly rendezésében!

Ez még csak-csak! Szegény Bessenyei, akit egy országnyi hölgy sikítva imádott! De ott volt Darvas, aki a másik szereposztásban játszó Tolnayval alkotott egy párt! Ez már a háromszög négyszögesítése! Az események hatására persze Váradi házassága válással végződött.

Mint írtam, gyönyörű nő volt. Legendás perfekcionizmusa nemcsak alakításaira, élete minden területére jellemző volt. Otthonába egy bordásfalat szereltetett fel – akkor még fitnesztermekről hírből sem lehetett hallani – azon tornázott. A színházi fodrásztárból kiszivárgó pletykák szerint a paróka megtartására szolgáló rugalmas fáslit fájdalmas szorítással rögzíttette a fejére, hogy az meghúzza, feszesebbé tegye az arcbőrét. Abban az időben a műszempilla még ló, vagy bivalyszőrből készült – én is hordtam ilyet – optikailag nagyított, ha a súlyától ki tudtad nyitni a szemed! Váradinak ebből egy nem volt elég. Felső szemhéjára kettőt, alulra egyet rakatott. Ezeket aztán bőrgyilkos masztix-szal ragasztották fel. Egyébként képzeljétek, a masztixnak jellegzetes szaga van, s ezt én tudatlan gyermekként, a színház szagával azonosítottam.

Még egy titokzatos érdekesség vele kapcsolatban; 1975 – ’83 között eleinte mellőzték, később egyetlen színpadi szerepet sem kapott a Nemzetiben. Ami ennél is furcsább, hogy ’75 – ben a “száműzetés” kezdeti időszakában Kossuth- díjjal jutalmazták.

Rejtélyes, különleges drámai naíva, akit örökre a szívembe zártam!

Pá, holnapig!

Mai kérdés:
Volt egy híres, híresen szép királynénk, aki – többek között – szintén bordásfalon formálta legendás alakját. Ki ő?

1. Sisi
2. Zita
3. Zsófia

A válaszokat a facebook oldalunkon küldjétek el, a poszt alatt! A sorozat végén a helyest válaszadók között kisorsolunk 3 x 2 db jegyet a 2020/2021 évadunk első premierjére!
Hogy mi lesz az, maradjon még kicsit titok!