Pletyka face-ek 13.

Pletyka face-ek 13.

Él bennem egy kép: hideg van, talán az év utolsó napja, kabátban, cigivel, némi piával nagyanyám és az emelet több lakója arcán legördülő könnycseppel halotti tort áll a szűk körfolyosón az elhunyt Honthy Hanna tiszteletére. Ekkor tudtam meg, hogy mi az az operett, hogy ki az a primadonna, és hogy Honthy Hannának hívják.

Él bennem egy kép, hál’istennek jó mélyen: nagyanyám, aki állandóan süt -főz, de ő maga kulináris élvezetek helyett a borocskát részesíti előnyben. Ezért hisztérikus felhangoktól sem mentes – a rádiót hallgatva (tévénk is van, csak nincs mindig műsor), leejti a fakanalat, a konyharuhát szája elé kapja, feltépi a bejárati ajtót és arcán legördülő könnycseppel becsönget a gangos ház harmadik emeletén, szomszédunkban lakó Csillagékhoz, hogy hallották-e a rettenetes hírt. (Ilyen bonyolult mondatot még nem írtam, csak egyszerre akartam az eseményt elmondani és az atmoszférát érzékeltetni.) Mi persze öcsémmel utána, látjuk, ahogy Csillag néni szeme elkerekedik, és már fut is a másik szomszédhoz. Hideg van, talán az év utolsó napja, kabátban, cigivel, némi piával az emelet több lakója – központban nagyanyámmal – a szűk körfolyosón halotti tort áll az elhunyt Honthy Hanna tiszteletére. Ekkor tudtam meg, hogy mi az az operett, hogy ki az a primadonna, és hogy Honthy Hannának hívják.

Van egy mondás színházi berkekben, ami még a két háború után is tartja magát: kis színésznő nagy bankárhoz megy nőül. Heltai: Tündérlaki lányok c. darabjában érzékletes képet kapunk az áldozattá válás és az áldozat elfogadás pszichológiájáról, hogy hogyan lesz egy szegény család megmentője a kiválasztott leány, akit felajánlanak a “bankárnak” a folyamatos jólét és más előnyök oltárán, természetesen anyai jóváhagyással. A cserealap pedig legyen diszkréten a “bárány” és a mecénás dolga.

Fent említett módon kezdődik Hügel Hajnalka/ Hajnal Hajnalka/ Honthy Hanna felemelkedése is a nyomorból, s hogy milyen magasságig jut – ami a jólétet illeti – mi sem bizonyítja jobban, mint Deres utcai villája, aminek bérlését manapság csak nagykövetségek engedhetik meg maguknak. A kastélyt hatalmas kőfal, óriási kert védi a kíváncsi szemektől és pár utcára áll csupán Bajor Giziétől, de erről már volt szó.

Honthy magánélete korántsem olyan sikeres, mint művészi pályája. Talán, ha nem egy szétesett matriarchális családban nevelkedik, talán ha van apa kép előtte, az biztos, Hügel János egyszer elmegy otthonról – talán gyufáért – és soha többé nem látják. A nagy szegénységben hárman osztoznak, az anyai nagymama, az anya és Honthy. Négy elemit végez el, nem túl eszes. Később majd kiderül, hogy vele született intelligenciája viszont kimagasló. 14 éves, mikor az Operaház balettiskolájában felfigyel rá egy idősebb úr. Azt már meg sem kérdezem magamtól, mit keres a balettiskolában egy gazdag, gyártulajdonos, nyilván fiatal lányokat. Jajj! De ne feledjétek, ez az “üzlet” mindkét fél számára előnyös. Honthy később csak Lovag D. – ként beszél róla, és amikor már nincs szüksége a férfira, zseniális ötletet eszel ki a szakításra.

A mecenatura szemmel látható jelei egy új, tágasabb bérlakás hármójuknak, német nyelvtanulás, színészmesterség és énektanulás. Honthy pedig hangya szorgalommal aknázza ki a lehetőségeket, cserébe jéghideg szívvel elviseli, amit el kell. Ez a szív később sem olvad föl. Ki tudja, hogy az átélt események miatt, vagy pont azért volt képes mindezt átélni, mert a szíve kemény, mint a jég.

Közben megismerkedik egy ifjú miniszteri tanácsossal, dr. Halmos Gézával. Hosszú telefonbeszélgetéseket folytatnak. Lovag D. ösztönösen megérzi a távolodást, ezért úgy dönt, elválik feleségétől és megkéri Honthy kezét. Na, puff neki! És most jön a zseniális húzás, Honthy találkozót beszél meg a szép és okos feleséggel, hogy rávegye, adjon még egy esélyt hűtlen férjének, gondoljon a gyerekekre és arra, a botrány a művészeknek is árt – ezt persze magára érti.Lovag D. látogatásai ritkulnak, az apanázs marad. Barátságban válnak el egymástól és Honthy nagy tisztelettel gondol vissza később a férfira, aki karrierjét lehetővé tette.

Hamarosan Halmos felesége lesz, ő találja ki számára az emblematikus Honthy Hanna nevet. Pozsonyban már ezzel a névvel játssza el a Csárdáskirálynő főszerepét. Ez a szerep aztán végig kíséri pályáját. Honthy ékes bizonyítéka, hogy a tehetséget gyakran a határtalan és – valljuk be – néha ijesztő szorgalom is felülírhatja. Már fiatalon sem kedvelik pályatársai, ez azonban lepereg róla. Irgalom nem sok van benne, ha kollégával konfliktusba keveredik. Mindig győz. A többiek csupán végszavazhatnak neki a színpadon. Az ő partnerei a nézőtéren ülnek, velük van bizalmas kapcsolatban, velük kokettál privátin a darab elejétől a végéig. Hogy Sztanyiszlavszkíj a világhírű színész és pedagógus hogyan értékelné Honthy alakítását afelől nincs kétségem. A közönség viszont imádja. Operettszínházi előadásokat gyakran öt perces taps szakítja félbe, mikor Honthy először jelenik meg a darabban. Pedig, drága barátaim, nem akárkikkel lép deszkára: a két Latyi, Feleki, Rátonyi stb. Kikötései között szerepel, ha a színpadon lépcső van, azt csak és kizárólag ő használhatja, illetve hogy mindig kell lennie lépcsőnek a színpadon, ha ő bármilyen darabban játszik. Dívaságát pedig a nap 24 órájában magán hordja, mint egy létfontosságú testrészt.

Egyszer még a történelmet is át kell írni miatta. A Mária főhadnagyot próbálják. A darab első felvonásának fináléja az, hogy Kossuth Lajost a bécsi hajóállomáson búcsúztatják, aki ováció közepette fellép a hajó rámpára. Itt tart a próba, mikor rezignált hangon Honthy leszól a darab rendezőjének: ” Én ez alatt mit csinálok?”

Hogy mit válaszolt a rendező, a folytatásból megtudhatjátok.

Pá, legközelebb, de addig is egy kérdés:
Milyen gúnynévvel illette Honthy pályatársát, egyben örök riválisát, Feleki Kamillt?