Pletyka face-ek 11.

Pletyka face-ek 11.

“Hogy hívnak, majomfejű? Kann Gyulának. És ezzel a névvel akarsz érvényesülni?” – így kezdődik az ismerkedés a Wesselényi utcai polgáriban két fiú között, akik azért foglalnak helyet az első padokban, mert oda a legrosszabbakat ültetik. Aki kérdez, Salamon Béla. Aki válaszol, a Kabos Gyula néven híressé váló komikus színész.

Kabosék a Király utcában laknak, szemben a Rémi mulató, később Somossy Orfeum, majd Király Színházzal. S mivel közel a liget, a vurstli, sokat ácsorognak testvéreivel különböző mutatványos bódék előtt. El van döntve. Kabos mindenképp színész lesz, s ebben szülei is támogatják. A szegénységben élő család a társadalmi felemelkedést, a gyors asszimilálódás lehetőségét látja egy ilyen karrierben. Hozzá teszem, joggal. Jó színészeket miniszterek, főrangúak zsongják körül, a befolyásos emberek ajtaja hamar kinyílik számukra. A színész – művész, mint drága ékszer fityeg a gazdag, magyar elit hajtókáján. Csak egy tárgy. Miért írtam ezt ide? Azért a biztonság kedvéért elvégzi a kereskedelmi iskolát is. Soha nem lehet tudni. Kabosnak simán megy mindkettő. Eszes fiú. Később német és angol tudását is kamatoztatja majd.

1901-ben a fővárosban három igen komoly színészképezde működik. Az egyik azé a Rákosi Szidié, akinek fiacskája lesz majd a Magyar Színház, a Nemzeti Színház, később a Király Színház igazgatója, aki “fenéken billenti” Csortost: Beöthy László. Megvan a rokonság! – ahogy Csala Zsuzsa mondta. Kabos azonban anyagi okokból a jóval olcsóbb Solymosi féle iskolát látogatja. A frissen végzett Kabos Gyula a szabadkai társulatnál kap állást. Két iskola egyszerre, nyelvtanulás, szerepek tanulása a vizsgákra, a kereskedelmi vizsgák letétele mind semmi. A neheze még csak most jön! A színésznek minimum egy öltönyt, utcai ruhát, két pár cipőt, kalapot, kesztyűt, nyakkendőt, inget kellett magával vinnie új színházába. A család hitelekből, jóindulatból szedi össze a “kelengyét”.

Hasonló szituációba keveredik később, mikor vidékre jár fellépni Pestről. Vagyis van egy jól fizető haknija, illetve csak lenne, mert nincs hozzá frakkinge. Van frakk, zokni, cipő, de ing, az nincs. És hát lemondani ötven pengőről egy vacak ing miatt? Egész úton töri a fejét, honnan, hogyan szerezzen. Berettyóújfalun nagy szeretettel várják a szervezők, elkísérik szállodai szobájába. Kabos magára csukja az ajtót, vár néhány percet, majd ordítani kezd. Mi történt, kedves művész úr? Tolvajok, bitangok! – így Kabos – vasúti tolvajok! Ellopták a drága frakkingem! Így nem tudok fellépni. Megyek haza! Nem, nem tessék! Szerzünk mi frakkinget, bármi áron is! – és a szervezők bizony öt, azaz öt! frakkinggel térnek vissza. Fellépés után Kabos elmeséli Gózon Gyulának, milyen ügyes volt, nemcsak a gázsit kapta, hanem egy életre el van látva frakkingel, de Gózon letorkolja: Bolond vagy? Miért nem frakk nélkül mentél? Öt frakk, istenem, egy egész vagyon!

Hiába még csak 21, Poloniust játszik a Hamletben és egészen fiatalon, 54 éves korában éri a végzetes infarktus. Nézve a filmjeit én is sokkal idősebbnek gondoltam, mint valójában volt. Bocsánatkérő hadarása, jól látható foghiánya esetlenné, szerethetővé teszi őt a színpadon. A közönség ennyivel beéri, de akinek szeme van a színészi szakmához az látja, páratlan érzékenység, komoly “munka” van minden szerepe mögött. Vicces, de nem vicceskedő, mentes a kliséktől, az olcsó megoldásoktól. Közben az improvizációt, mint mesterségbeli bravúrt, tökélyre fejleszti. Kollégái, akik a jól begyakorolt sémák szerint sikeresek, nem is nézik jó szemmel Kabos viharos népszerűségét. Egy ifjú hölgy, Lányi Hedvig szokatlanul sokat ír naplójában a Szabadkán egyre népszerűbb fiatal komikusról. Udvarlója torkig van már ettől a rajongástól. Évekkel később mégis elragadtatva emlékezik meg Kabos egyik alakításáról a Pesti Hírlap hasábjain és ő nem más, mint Kosztolányi Dezső.

Nagyvárad következik, s ez igen rangos színház, közvetlenül a budapestiek után. Jászai Mari híres Elektráját is (készült róla egy fotó, mikor ráborul az amfórára, nagyon vicces) a nagyváradi közönség láthatja először. Legjobb barátja, színész társa, Gózon Gyula szintén odaszerződik. Pályájuk aztán fej-fej mellett halad, s mindketten közönség kedvencekké válnak, sőt, sokat forgatnak együtt.  Kabosnak 160 előadása van húsvétig, ez több mint 20 előadás havonta, ehhez jönnek még a környékbeli fellépések. De kell a pénz, küldi haza a családjának.
Beöthy leszerződteti a szakma szerte ismert Kabost a Király Színházhoz. Ám a szezont hamar be kell zárni, mert Szarajevóban lelövik a trónörököst és feleségét. Egy új, háborús darabot játszanak majd világszerte, ami négy évadon keresztül borzolja az idegeket. Kabos 1914 és ’16 között eltűnik a színházi életből. De erről a két évről soha nem beszél. Egyetlen szóval válaszol egy újságírónak, aki a háborúról kérdezi: ” megúsztam.”

Figyelem! Folytatás következik!

De addig is egy kérdés:

Mi volt eredetileg annak a szintén sikeres, híres komikusnak a vezeték neve, aki tisztelete jeléül felvette a Kabos nevet?

Nem is adok lehetséges válaszokat, tessék nyomozni! Pá!

Ami még érdekelheti

Fotó: MH/Török Péter

Kicsi görög, vigyél engem Tanganyikába!

A Magyar Színház Stúdiószínpadán április 26-án bemutatják a Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalt. Cikk írója: Varga Klára Fejes Endre és Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét...

Bővebben

Jó estét nyár, jó estét szerelem – premier előtti sajtótájékoztató

Sajtótájékoztató keretében engedtünk betekintést április 17-én legújabb bemutatónk, Fejes Endre – Presser Gábor “Jó estét nyár, jó estét szerelem” zenés dráma hangulatába és kulisszatitkaiba.

Bővebben

Alkoss Szabadon pályázat, idén a Magyar Színházban is!

2024-ben újra megrendezésre kerül az Alkoss Szabadon gyerekrajz pályázat, az Alkoss Szabadon Fiatal Művészekért Alapítvány szervezésében, idén a Magyar Színház is a kezdeményezés mellé állt.

Bővebben