Halasi Dániel: “A kíváncsiság jó és fontos”

Halasi Dániel: “A kíváncsiság jó és fontos”

Október 27-ától Szabó Magda – Egressy Zoltán: Tündér Lala a Magyar Színház nagyszínpadán. A közönség várakozása óriási, az előadás kulisszatitkairól a főpróbahéten Halasi Dániel rendezőt kérdeztük.

Az előadásnak egészen különleges látványvilága van, színes alakokkal egy fekete-fehér, steril környezetben, mindez fényfestéssel elemelve a valóságtól, izgalmas.

Szabó Magdára is jellemző, ahogy a szimbólumokkal bánik – az ő gondolatát vittük tovább Gadus Erikával  a nyíregyházi előadás tervezőjével, amikor színekkel emeltük ki a karakterek tulajdonságát. Van, aki nagyon türkiz, van, aki nagyon narancssárga, vagy lila… Elkezdtek színesedni a figurák, mi meg rájöttünk, hogy steril, fekete-fehér környezetben tudnának igazán jól működni– a Magyar Színház előadásában Kovács Yvette Alida díszlettervezővel is ezt a koncepciót vittük tovább. Ehhez jön még a folyamatos fényfestés, ami megmozdítja és szétválasztja a helyszíneket. Bár nem tartom kiemelkedően formabontónak ezt az előadást tudom, hogy éppen a gyerekeknél nem kell tartani a progresszív megoldásoktól, mert szeretik és értik is. A Tündér Lala abszolút a gyerekek nyelvén szól és az ő formavilágukban fogalmaz.

További képek az előadásból

A TÜNDÉR LALA a szülők ikonikus könyve volt, ők is szeretni fogják az előadást?

A történet szinte teljesen megegyezik Szabó Magda eredeti meséjével, amelyből Egressy Zoltán írta a színpadi adaptációt, és amit Kardos Tünde dramaturggal csak egy icipicit alakítottuk tovább. Egyetlen jelentős változtatásként kivettük azokat a szereplőket, akik az emberek világát személyesítették meg, helyette mindig a nézőtéren ülő gyerekek lesznek azok, akik az embereket képviselik. Egyszerűen muszáj, hogy mindenkori nézőinknek közük legyen a történethez, hiszen itt egy fontos ügyről van szó, arról, hogy nem mehetnek Tündérországba. A sajátjuknak kell érezniük a történet tétjét.

A közös munka során milyen benyomásod alakult ki a főszereplőkről?

Sirkó Eszterrel – aki Tündér Lala lesz – már Nyíregyházán is együtt dolgoztam, azóta még bátrabb, még nyitottabb és sokkal szemtelenebb. Döbrösi Laurát már régóta ismerem, eddig nem dolgoztunk együtt, de tisztes távolból szerettük és tiszteltük egymást. Varázslatos, éteri jelenség, ezért rögtön tudtam, hogy Gigi szerepe illik rá. Az Íriszt alakító Horváth Annával most találkoztam először, de azt látom, hogy törékenysége ellenére rengeteg tűz van benne, amivel képes az önfeláldozó anya szerepét alakítani. Laláért keresztbe lenyeli addigi életét. Az Áterpátert alakító Pavletits Béla nagyon kreatív, izgatja a szerep, jó alkotótárs. és remekül énekel!

Az előadás fontos eleme a zene és a hangszerek jelenléte a színpadon.

Igen, és ennek több oka is van. Zongoráztam nyolc évig, tudok kottát olvasni, elboldogulok több hangszerrel is. A zene alapja a ritmus, valahogy minden a ritmusból eredeztethető. Nálunk, Tündérországban mindenki zenél valamilyen hangszeren, a tündérléthez hozzátartozik a zene. A dallamok szárnyalása nálunk egyenrangú a tündérek repülésével. Sirkó Eszter hegedűvel kíséri végig az előadást, Amalfi kapitány – Juhász Levente – gitároznik, és innen már csak egy ugrás volt, hogy a darab kedvéért az Írisz királynőt alakító Horváth Anna most fuvolázni tanul. A zenei világ kialakításában hatalmas segítségemre volt az előadás zeneszerzője, Monori András, akivel sokadik közös produkciónk ez már együtt, félszavakból értjük egymást.

Engedj meg egy személyesebb kérdést: színházi gyerek vagy, édesapád színházigazgató és rendező, édesanyád jelmeztervező. Szerinted miben befolyásolja a színpadi munkáidat ez az indulás?

Nyilván nagyon. Anyukámnak van egy kedves története ezzel kapcsolatban: a Twist Olivér ment a zalaegerszegi színházban, én még szinte karon ülő baba voltam, de már azt skandáltam az ölében ugrálva: zene, tánc, taps! Azt hiszem, ezzel akkor sikeresen összefoglaltam a színház lényegét, ugye? A vizualitás valóban nagyon fontos minden színpadi munkámnál. Fiatalon VJ-ként is dolgoztam mindenfelé az éjszakában, nyilván ez is beleszűrődött a rendezéseimbe. Ez is visszaköszön a Tündér Lalában, és most izgulok, mert amikor technika kerül egy előadásba, mindenki fél, hogy a színész háttérbe kerül, ami persze nem igaz.

Gyerekdarabnál szerintem fontos a világosan megfogalmazható üzenet…

A toleranciánál fontosabb érték talán most nincs is, ez az, amire leginkább szükségünk van. Hitem szerint ez az előadás meg tudja tartalommal tölteni azokat a „nagy” a szavakat, amelyek így hangoznak: elfogadás, nyitottság, szeretet, egymás megbecsülése. Ez az előadás megmutatja a gyerekeknek, hogy a kíváncsiság jó és fontos, a szabályokat pedig érdemes esetenként újrafogalmazni, mert a világ hál’istennek állandóan változik. Akkor is, ha nem akarjuk észrevenni.

 

(szöveg: Vasvári Judit)

Ami még érdekelheti

A NAGY MAGYAR KULTÚRA NAPI KVÍZ

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag...

Bővebben

Színházunk 2023. január 5. és február 28. között zárva tart

Tisztelt Közönségünk!   Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy a 2023. január eleji nemvárt kazánházi karbantartás okozta kényszerszünetünk minden igyekezetünk ellenére a vártnál tovább elhúzódik. Így színházunk 2023. január 5. és február...

Bővebben

Színházunk 2023. január 1 – január 9. között zárva tart

Tisztelt Közönségünk! Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy nemvárt kazánházi karbantartás miatt színházunk 2023. január 1 – január 9. között zárva tart. A műszaki hibák a decemberi előadásaink zökkenőmentes megtartását nem veszélyeztetik, ugyanis...

Bővebben