Egyéb

Vérnász

vernasz_plakatFederico García Lorca
VÉRNÁSZ
– színmű egy felvonásban –

A verseket Veress Miklós, a prózát Gajdos Zsuzsa és Novák Eszter fordította, a színpadi változatot Horgas Ádám készítette.

Bemutató: 2013. december 22.
Az előadás időtartama 80 perc.

Szereplők:

Anya HÁMORI ILDIKÓ
Menyasszony BALSAI MÓNI
Anyós SZALAY KRISZTA
Leonardo felesége RUTTKAY LAURA
Szomszédasszony BENKŐ NÓRA
Leonardo GULA PÉTER
Vőlegény JEGERCSIK CSABA
A menyasszony apja HORVÁTH LAJOS OTTÓ
Halál AUKSZ ÉVA
Hold KOVÁCS DÉZI a.n.
Szellemapa DERÉK BENCE a.n.
Szellemfiú KISARI ZALÁN a.n.
Főnök RUBÓCZKI MÁRKÓ a.n.
Utcalány I. LOVAS EMÍLIA a.n.
Utcalány II. CSERNA LILI a.n.
Sérült fiú KOVÁCS OLIVÉR a.n.

Közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

 

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Bujdosó Nóra

Zene: Horgas Ádám és Ács Dominika

Rendezőasszisztens: Hűbér Tünde

Rendező, videó és koreográfia: Horgas Ádám

VÉRNÁSZ A FACEBOOKON

Szikár vidék. Forróság. Száraz csapok. Izzó tekintetek. Tajtékos ló. Esküvőre készülődnek. A menyasszony volt már egy másik férfi menyasszonya. A másik férfi azóta egy másik nő férje lett. A férfit a vőlegény családjával véres gyilkosság köti örökre össze.
Vajon el tudja-e engedni halottait az Anya, meggyilkolt férjét és fiát? Vajon el tudja-e engedni régi vőlegényét a menyasszony? Át lehet-e rajzolni a sorsot, vagy csak késleltetni az elkerülhetetlen tragédiát?
A Hold feni a kését, vérre szomjazik.
Lángoló asszonyok, lángoló férfiak drámája ez. „Egy asszony – egy férfi, és kész” – ebben a történetben egy asszony másik férfié már nem lehet. A férfi a szégyent akár késsel, de lemossa.
A társulat Ács Dominikával és Horgas Ádám rendező-koreográfussal együttműködve olyan műhelymunkára vállalkozik, ahol hagyományos és mozgásszínházi megoldásokkal kísérlik meg elmesélni Lorca elsöprő erejű szerelmi történetét.

Holdvilág és utasa

holdvilag_es_utasa_plakatHOLDVILÁG ÉS UTASA
– kalandregény két részben –

Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye nyomán írta: FORGÁCH ANDRÁS

Bemutató: 2013. szeptember 21.
Az előadás időtartama: 3 óra 10 perc (egy szünettel)
16 éves kortól ajánlott

SZEREPLŐK:
MIHÁLY TAKÁCS GÉZA
ERZSI HORVÁTH LILI Jászai Mari-díjas
ÉVA BALSAI MÓNI
                        SZEPETNEKI JÁNOS PAVLETITS BÉLA
ERVIN SZATMÁRI ATTILA
TAMÁS HORVÁTH ILLÉS
SÁRI BENKŐ NÓRA
ELLESLEY RANCSÓ DEZSŐ
MILLICENT SZŰCS KINGA
VINCZE ERIKA
APA TAHI JÓZSEF
VANNINA CSIKÁSZ ÁGNES a.n.
PATAKI ZOLTÁN TÓTH SÁNDOR
LUTPHALI SURATGAR GÉMES ANTOS

                                                               Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet és jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zenei vezető: SZEMENYEI JÁNOS
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Súgó: TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA
Ügyelő: SIPOS CSABA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: HARSÁNYI SULYOM LÁSZLÓ

Szerb Antal örökösének az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

„Mihály már napok óta Rómában volt, és még mindig nem történt vele semmi sem. Nem hullott le az égből semmiféle romantikus röpcédula, hogy útbaigazítsa, mint ahogy titokban várta, Ervin szavai után. Csak Róma történt vele, ha szabad így mondani. Róma mellett eltörpült a többi olasz város mind. Ehhez képest kevés volt Velence, ahol Erzsivel volt, hivatalosan, és kevés Siena, ahol Millicenttel volt, véletlenül. Mert Rómában egyedül volt és felsőbb útmutatásból, úgy érezte. Amit Rómában látott, minden a végzetesség jegyében állt.”

 

Vonalhúzás

vonalhuzas_thumbIvanyos Ambrus
VONALHÚZÁS
Bemutató: 2014. május 16.

Időtartama: 2 óra (egy szünettel).

 Az előadás 16 éves kortól ajánlott.

Szereplők:

FÉRJ PAVLETITS BÉLA
RUTTKAY LAURA
BARÁT JEGERCSIK CSABA
ÖCS SZATMÁRI ATTILA
       FEJVADÁSZ RANCSÓ DEZSŐ

Látvány: GÖTTINGER PÁL, CSÁKÓ BÉLA
Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zenei vezető: SZEMENYEI JÁNOS
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Mozgás: ELEK ÁNYOS

Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: GÖTTINGER PÁL

 VONALHÚZÁS A FACEBOOKON >>

Amerikában a pszichológus három dolgot kérdez:
1. Miért most jött hozzám?
2. Mihez ért?
3. Miért nem azt csinálja?”
/Halász Péter/

Ivanyos Ambrus darabjának szereplői felnőtt emberek. 34-35 évesek, ott járnak az életükben, ahol csúcsformában illik lenni. Házaspárok, testvérek, barátok. Pont nem fiatalok már annyira, hogy hitegessék magukat a “még bármi lehet” érzésével, de pont nem idősek annyira, hogy ne merjenek még egyszer belekezdeni valamibe. Ahogy az ember a karriert, életet, családot elképzeli… csúcsra járnak. A legjobb korban vannak.
Ebben a történetben egy vacsorára gyűlnek össze. Közösségük szeretetteli, az életüknek, egymásra utaltságuknak látszólag rendje és perspektívája van.  Ahogy az este halad előre, beszélgetéseik, vitáik azonban addig elodázott, a létüket megkérdőjelező kérdéseket hoznak a felszínre. A vacsora eldurvul, és a legbarátságosabb, legmeghittebb közeg hamarosan olyan indulatok katlanává válik, ahol már életről-halálról van szó… és nem csak szó van róla.

Romeo és Júlia

Romeo 140209_szoro_1old_4William Shakespeare
ROMEO ÉS JÚLIA
– tragédia –

Fordította: Mészöly Dezső
Időtartama: 2 óra 30 perc (egy szünettel).

Bemutató: 2014. március 14.

Az előadás 14 éves kortól ajánlott.

Szereplők:

Escalus ŐZE ÁRON
Páris SZATMÁRI ATTILA
Montague BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
Capulet TÓTH SÁNDOR
Romeo HORVÁTH ILLÉS
Mercutio GULA PÉTER
Benvolio TAKÁCS GÉZA
Tybalt GÉMES ANTOS
Lőrinc RANCSÓ DEZSŐ
Patikárius, prológ CSERNUS MARIANN
Baltazár KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
Péter KOVÁCS OLIVÉR a.n.
Capuletné AUKSZ ÉVA
Júlia LOVAS ROZI
Júlia dajkája BALSAI MÓNI

 

Külön köszönet az előadás létrejöttét támogató alkotóknak:

A rendező munkatársa: Tucsni András
Látvány: Vereckei Rita
Zeneszerző: Dobri Dániel
Vívás: Gyöngyösi Tamás
Vetítés: Maly Róbert

 Dramaturg: Perczel Enikő
Zenei vezető: Szemenyei János
Rendezőasszisztens: Hűbér Tünde

Rendező: Nagy Péter

Romeo és Júlia a Facebookon >>
Nagy Péter rendező blogja az előadásról >>

A szonettpályázat nyertese Baka Rebeka, Sms-em szerelmesen című művével.
Az alkotások itt elolvashatók. >> 

 A plakátpályázat nyertese: Perdy-Fazakas Brigitte.
A beérkezett fotók itt megtekinthetők >> 

Sajtó:
Az ECHO TV különkiadása >>
Diákok követték végig a próbákat – TV2, Tények >>

DSC 0128m_resize

GALÉRIA >>

Szerelem és álom. Mindkettő körül lappang valami titok, megfoghatatlan. Két „nem ismert tartomány” és talán a legvonzóbb életelemek. Általában nehéz róluk beszélni, mert nagyon személyes ügyek, mégis, Shakespeare ezt a két dolgot állítja mondandója pilléreiként. Az alap pedig, amelyen mindez nyugszik: a színház, a képzelet, a láthatatlan birodalma. Erre a három megfoghatatlanra épít hidat: a Romeo és Júliát. A fizika szabályai szerint összeomlik, a valóságban azonban, az élet törvényeinek engedelmeskedve, nemcsak hogy él és virágzik, hanem alapművé is lett. Akkor hogy is van ez? Valóságunk melyik része szerint élünk? Az ismert vagy az ismeretlen a valóságos? És hol épül ez a híd, melyik valóságban vagy mely világok között és miért fontos, hogy összetartozzanak? Nem tudom…

De abban biztos vagyok, hogy a két szerelmes arannyá vált szobra igazi mestermű: életem legsötétebb bugyraiba is beragyog, mert arra figyelmeztet, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet: szeretni.

(Nagy Péter, rendező)

Macbeth

macbeth_plakatWILLIAM SHAKESPEARE
MACBETH
Fordította: Kállay Géza

Bemutató: 2014. december 13.

Időtartama 2 óra 15 perc, egy szünettel.

Az előadás 16 éves kortól ajánlott.

Szereplők:

MACBETH Glamis thánja,
később Cawdor thánja,
később Skócia királya
PAVLETITS BÉLA
LADY MACBETH
Macbeth felesége
BALSAI MÓNI
BOSZORKÁNY ÁGOSTON KATALIN m.v.
LADY DUNCAN Skót királynő SZALAY KRISZTA
MALCOLM Duncan idősebbik fia,
később Cumberland Hercege,
később Skócia királya
HORVÁTH ILLÉS
BANQUO skót thán
Macbeth parancsnoktársa
a skót hadseregben
JEGERCSIK CSABA
MACDUFF Fife thánja GULA PÉTER
LADY MACDUFF
Macduff felesége
HOLECSKÓ ORSOLYA
ROSS skót thán SZATMÁRI ATTILA
LENNOX skót thán SZŰCS SÁNDOR
ELSŐ GYILKOS
Macbeth szolgálatában
SIPOS IMRE
MÁSODIK GYILKOS
Macbeth szolgálatában
KOVÁCS OLIVÉR a.n.
FLEANCE Banquo fia KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
CAWDOR áruló thán KISARI ZALÁN a.n.
HARCI TUDÓSÍTÓ CSERNA LILI a.n.

                                                                                   és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet: HORGAS PÉTER
Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA
Vetítés, zene, koreográfia: HORGAS ÁDÁM
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE

Rendező: HORGAS ÁDÁM

A Macbeth Facebook oldala >>

A világhírű drámaíró egyik legsötétebb tragédiája. Királygyilkosság, gonosz erők, szellemek, boszorkányok, sár és vér. A hatalom mechanizmusát és az emberi természet legsötétebb bugyrait Horgas Ádám rendező-zenész-koreográfus veszi górcső alá – ezúttal a Nagyszínpadon folytatva az előző évadban bemutatott Vérnászban megkezdett látványszínházi munkát.

Álom és valóság határán | Macbeth a Magyar Színházban
Új fordításban mutatkozik be a Macbeth
A Start Plusz vendégei Botos Éva színész-rendező és Horgas Ádám színész-rendező.

A Macbeth bemutatója a Magyar Színházban (galéria)
Látványos és modern Macbeth (TV2)
Magyar Színház: Macbeth. Garamvári Gábor fotói
Macbeth, a kommandós
Dühítően aktuális színházi előadás
Mitől lesz valós a tragédia? Interjú Kállay Gézával
Az “És színész benne” blog írása
Hajmeresztő akrobatika. Interjú Horgas Ádámmal (Dionüszosz)
A királynő halott – Kultúrpart


 


DSC 3224pc2 resize DokaAttila

Pavletits Béla

soundcloud

latvanyterv
Az előadás látványterve 

Égigérő fű

egigero_plakat_thumbÉGIGÉRŐ FŰ
– mesejáték két részben –

Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regénye és Égigérő fű című forgatókönyve alapján írta: SZABÓ BORBÁLA

 Bemutató: 2013. március 22–23.
Az előadás időtartama: 1 óra 50 perc (egy szünettel)


 

SZEREPLŐK:
NAGYMISU FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
BERTA MAMA TÓTH ÉVA
POLDI BÁCSI HUNYADKÜRTI ISTVÁN m.v. 
Jászai Mari-díjas
POLDI NÉNI DÁNIEL VALI
DEZSŐ DEZSŐ SZŰCS SÁNDOR
KAMILLA KISASSZONY BALSAI MÓNI Jászai Mari-díjas
BRENNER OSZKÁR, a szenesember PAVLETITS BÉLA
A FIATALOK SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
JEGERCSIK CSABA
MISU KOZMA ÁKOS
SÍRÓBABA FARKAS BIANKA
NEMESKÉRI ELZA
NAGYMISU LÁNYA, DORKA EMBER LÉNA
TÓTH ZSÓFIA
URMAI BLANKA
UNATKOZÓ GYEREK HORVÁTH FÉLIX
VEVŐNŐ REIL EVELIN

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet és jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: WAGNER-PUSKÁS PÉTER
Dramaturg: SZABÓ BORBÁLA
Súgó: BALÁZS ÉVA
Ügyelő: SZÉP ZSOLT, SIPOS CSABA
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA

„»Csak az a szép zőőd gyep…! Az fog nekem hiányozni! A gyep!« – hangzott el a filmben Rajz János jól ismert orgánumán Poldi bácsi aggodalma. De eszünkbe juthat az is, ahogy Dayka Margit az ujját a szájába téve pukkantott, vagy ahogy lekiabáltak a gyerekek a szenesember csúszdájának nyílásán, hogy „Jön a szén, csúszik!”. Ezek mind-mind arról tanúskodnak, hogy igazán remek színészegyéniségekkel lehet csak maradandót létrehozni. Csak ők képesek megragadni és megmutatni nekünk az egyébként mindannyiunkban ott rejtőző emberséget, esendőséget, lelki nagyságot. Ezért is vagyok biztos abban, hogy a Magyar Színházban kiváló előadást állítunk színpadra a társulat művészeivel és a gyerekszereplőkkel.” (Horváth Patrícia rendező)

Almaszósz

almaszósz frontBöszörményi Gyula
ALMASZÓSZ
– zenés mesejáték két almásládába pakolva –

Bemutató: 2013. november 9.
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc (egy szünettel).

5 éves kortól ajánlott.

                        Szereplők:

Öröklét / Nagyi DÁNIEL VALI
Tudás / Papi ŐZE ÁRON
II. Golden Delicious almakirály / Apa SIPOS IMRE
Jó Rubinola,
Hófehérke mérgezett almájának jóságos fele /
Anya
LOSONCZI KATA
Rossz Rubinola,
Hófehérke mérgezett almájának gonosz fele
Szomszédasszony
SZŰCS KINGA / REIL EVELIN a.n.
Hernyó, a hernyók leghernyóbbika,
a királylányrabló /Szomszéd
SZŰCS SÁNDOR
Gravenstein, Tell Vilmos elfeledett átlőtt almája TAKÁCS GÉZA
Goldenir, Párisz herceg hírneves aranyalmája TÓTH SÁNDOR
Alsó- és Felsőági Ágbogas Gyümimanó,
gyümölcstündér
KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
Gránátalma vezérőrnagy KOVÁCS OLIVÉR a.n.
Jonathán herceg,
a Túlafolyón Almáskertből
ÁGOSTON PÉTER
Burgonya őrmester RUBÓCZKI MÁRKÓ a.n.
Nemes Szercsika nemes alma HOLLÓSY NÓRA a.n.
Nemes Sóvári nemes alma KOVÁCS DÉZI a.n.
Arany Ranett nemes alma FRANK ÁGNES a.n.
Idared királykisasszony, akit elrabolnak CSISZÁR KATI a.n.
London Pepin LOVAS EMÍLIA a.n.
Titi, akit katicabogárrá változtatnak HORVÁTH FÉLIX / KOVÁCS
BALÁZS OLIVÉR / KOZMA ÁKOS
Mimi, akit hangyává változtatnak VAJDA HANNA / FARKAS BIANKA /
KOLTAI SÁRA

Közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

 

Dalszövegek: Kiss-Péterffy Márta
Zene: ALMA Együttes

Dramaturg: Perczel Enikő
Irodalmi munkatárs: Bóka B. László
Koreográfia: Fincza Erika
Díszlet: Szendrényi Éva
Jelmez: Berzsenyi Krisztina

Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: HORVÁTH PATRÍCIA m.v.

 

Az előadás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

 

Huszonegyedik századi mese az almák és emberek örök barátságáról. Az alma az emberiség legősibb gyümölcse, a “tiltott”, mégis vágyott gyümölcs, mely fenséges egyszerűségével, nemeslelkűségével szeretetre tanít, unokát és nagyszülőt egymás karjaiba terel, kibékíti a testvéreket, ősi tudását belédoltva megtanít látni és hallani azt a természeti csodát, ami karnyújtásnyira van tőled. Más nem is kell a csodához, csak guggolj le, less be a fűszálak, bokrok közé vagy mássz fel az almafára és füleld, hogyan méh-chetelnek az ágakon függő gyümölcsök.

Mimi és Titi, a két elkényeztetett high-tech gyerek vakációra érkezik a nagyszülők vidéki almáskertjébe. Nagyvárosi “szörnyetegek” ők, akik saját levükben fortyognak, amiért szüleik erre a “ciki” helyre száműzték őket a laptopjuk mellől. Még nem is sejtik, hogy épp egy óriási (alma)udvari botrány kellős közepébe csöppentek, hisz az almáriumból valaki bizony elrabolta Idared királykisasszonyt! Mimit és Titit beszippantja a kert és az almák titkos-bűvös világa. Vajon sikerül-e a különös csapatnak Gyümimanó vezetésével megmenteni a csodaszép almakirálylányt?

Böszörményi Gyula nagy mágus, egyaránt átváltoztat gyereket és felnőttet. A végén már te magad sem tudod, mi a valóság: vajon te álmodod az almát, vagy ő álmodik téged? Mindehhez a valódi bűverőt, vagyis a varázslatos dallamokat Buda Gábor és az Alma Együttes bájolja a fülünkbe. Almákról, gyerekekről, szeretetről és barátságról szóló dalaik, melyeknek egyszer kacagtató, máskor elgondolkodtató szövegeit Kiss-Péterffy Márta írta, minden nézőt, kicsit és nagyot egyaránt az Örök Almáskertbe repít, hol a mosoly és bölcsesség egy ágról csüng, s neked csak értük kell nyúlni.

takacs sipos

Takács Géza, Sipos Imre

 

 

Andersen, avagy a mesék meséje

andersen_plakat_ny-250Balázs Ágnes
ANDERSEN
avagy a mesék meséje
– zenés játék két részben felnőtteknek és gyerekeknek –

Bemutató: 2004. december 3.
Az előadás időtartama 2 óra 30 perc (egy szünettel).

Szereplők:

Andersen RANCSÓ DEZSŐ
Gerda SOLTÉSZ BÖZSE
HOLECSKÓ ORSOLYA
Lina kisasszony SZŰCS KINGA / LOSONCZI KATA
Házmester SIPOS IMRE
Ole, mesemanó BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
                           Zsófi, rongybaba MOÓR MARIANNA
      Ólomkatona TÓTH SÁNDOR
Táncosnő AUKSZ ÉVA

Zeneszerző: BALÁZS ÁGNES

Díszlet: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Jelmez: SCHAFFER JUDIT
Zenei vezető és hangszerelés: FEKETE MARI
Koreográfus: GESZLER GYÖRGY
Rendezőasszisztens: TRIMMEL ÁKOS, LÉVAI ÁGNES

Rendező:
IGLÓDI ISTVÁN

Az előadás időtartama 2 óra 25 perc (egy szünettel).

Képek a galériában!

 

Nincsen olyan felnőtt és gyermek, aki ne ismerné H. Ch. Andersen meséit, de talán kevesen tudják, hogy a nagy í­ró élete önmagában is egy varázslatos mese volt. Világhí­rű ember szeretett volna lenni, szí­nészként, majd szí­npadi szerzőként akarta meghódí­tani a nagyközönséget, a siker azonban olyan területen köszöntött rá, amire maga sem számí­tott. A mesék hozták el számára a halhatatlanságot, egyéb művei ma már elhalványulnak azok mellett.

A zenés játék történetének középpontjában egy árva kislány, Gerda áll, aki a véletlen folytán vetődik Andersen szegényes pincelakásába. Andersen megelevenedett bábfigurái − az Ólomkatona, a Táncosnő, Zsófi rongybaba és Ole manó − egy különleges küldetés teljesí­tésére kérik fel a kislányt: meg kell ölelnie a Hókirálynőt, hogy feloldódhasson a jég az emberek szí­véről, és egy boldogabb, szeretetteljesebb világ köszöntsön ránk. A “titkos összeesküvők” alaposan felkavarják az í­ró életét, ráadásul megjelenik Lina kisasszony is, a fiatal szí­nészjelölt, s Andersen szí­vét rabul ejti a szerelem.

Hol kezdődik a mese, és hol ér véget a valóság, már nem tudja senki, a történet megállíthatatlanul hömpölyög a nagy találkozás felé. Közeledik a karácsony, amikor Gerdának meg kell ölelnie a Hókirálynőt.

 

Anyegin

anyegin_141116_plakat_-250ALEKSZANDR SZERGEJEVICS PUSKIN:
ANYEGIN
Molnár-Keresztyén Gabriella színpadi változatában

Bemutató: 2014. november 22.
Az előadás hossza: 1 óra 40 perc, szünet nélkül.

Szereplők:

TATJÁNA AUKSZ ÉVA
ANYEGIN FILLÁR ISTVÁN
TATJÁNA LOVAS ROZI
ANYEGIN TAKÁCS GÉZA
PUSKIN GÉMES ANTOS
ZARECKIJ TAHI JÓZSEF
LÁRIN, KAPITÁNY, HERCEG BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
LÁRINA BENKŐ NÓRA
GUILLOT SIMON ANDRÁS
DADA, ALINE TÓTH ÉVA
LENSZKIJ ÁGOSTON PÉTER
OLGA REIL EVELIN a.n.

    és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Látvány: MÉSZÁROS ZSÓFIA
Koreográfus: LISZTÓCZKY HAJNAL
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ, KISS-OCHTINSZKY JUDIT
Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES

Rendező: MOLNÁR-KERESZTYÉN GABRIELLA

Az előadáshoz tartozó drámapedagótiai foglalkozás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Az Anyegin Facebook oldala >> 

Színházon keresztül tanulnak >> – A TV2 riportja

A hűség és eredetiség határán állva – Magyar Hírlap

Puskin sodró, szerteágazó története végén ott marad a dermedt Anyegin, és úgy érezzük, innen nincs tovább. De mi nincs tovább? Ezen gondolkodva elkezd visszapörögni a történet, gondolatunk e körül a dermedt pillanat körül cikázik. Molnár-Keresztyén Gabriella úgy próbálja mindezt megragadni, hogy a színpadon nagyjából egy időben történik múlt, jelen és fikció — Takács Géza és Fillár István címszereplésével.

 

Rév Fülöp

revfulop_2-250

Jegyvásárlás

Jeney Zoltán
RÉV FÜLÖP

Bemutató: 2014. október 11.
Az előadás hossza: 2 óra 10 perc, egy szünettel.

Szereplők:

RÉV FÜLÖP ÁGOSTON PÉTER
ÁDÁND GÁSPÁR KATA
BAKONYI BANYA BENKŐ NÓRA
GYENES/DIÁS SZATMÁRI ATTILA
VÖRÖS LOVAG TÓTH SÁNDOR
MONOSZ JÁNOSI FERENC
SZÓLÁD PAVLETITS BÉLA
NEZDE TAKÁCS GÉZA
AKARATTYA SOLTÉSZ BÖZSE Jászai-díjas
LOSONCZI KATA
CSOBÁNC SZŰCS SÁNDOR
FŐJÖVENDŐMONDÓ RANCSÓ DEZSŐ
VÁZSONY SIMON ANDRÁS

és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Felvételről közreműködik:

Budai Edit – oboa, Deák Fruzsina  koboz, Gazda Bence  hegedű, Göttinger Pál  ének, gitár, furulya, ütőhangszerek, Molnár Zoltán  ének, ütőgardon, Peresztegi Attila  tuba, Schmidt Ferenc  ének, gitár, tekerőlant, doromb, Stampay-Komesz András  ének, ütőhangszerek, Tóth Péter  trombita

Díszlet: BADACSONYI BRIGITTA
Jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
Zene: SCHMIDT FERENC
Dramaturg: PERCZEL ENIKŐ
Mozgás: ELEK ÁNYOS
Ügyelő: SZÉP ZSOLT
Súgó: BALÁZS ÉVA
Rendezőasszisztens: JUHÁSZ ANDREA

Rendező: GÖTTINGER PÁL

Az előadás támogatást nyert 2014-ben az NKA Igazgatósága által kezelt EMMI pályázaton.

Rév Fülöp egy szelíd, barátságos fiúcska, aki Balatóniában éldegél, kedvence a tördemic, legkedvesebb elfoglaltsága a heverészés a szántódpusztán. Ám mikor a király megbetegszik, Akarattya hercegkisasszony parancsára Fülöp akaratlanul is az események középpontjában találja magát, hamarosan az ő kisfiúi hősiességén múlik, hogy megmenekül-e a király és vele az egész birodalom. Jeney Zoltán a Magyar Színház felkérésére készített új színpadi változatot saját lovagregény-folyamából.

Balatonföld vár!
Kultifilter >>

Bemutató a Magyar Színházban – Interjú Göttinger Pállal
Bóbitanet >