Egyéb

NAPTÁRLÁNYOK

Naptárlányok

Tim Firth

NAPTÁRLÁNYOK

Fordította: DERES PÉTER

Tervezett bemutató: 2017. szeptember 29.

Rendező: TALLÓS RITA

Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.

Annie leukémiás férje, John kezelését volt kénytelen kivárni egy pokoli kényelmetlen és viharvert fotelben. Johnnak azonban nem maradt ideje kivárni, meghalt – ám azóta a nevét egy épületszárny őrzi a rylstone-i kórházban, mert Annie, Chris és a többiek – a helyi nőegylet tagjai – soha nem látott üzleti és világsikert arattak a saját egyleti naptárukkal, amelyben ők maguk pózoltak. Mégpedig meztelenül!

Tudni érdemes, hogy a rylstone-i ladyk átlagéletkora már akkor, vagyis a fotózás idején 60 év körül volt.
A valódi történet innentől akár valódi is lehet. A nők sorsa, életük, viszonyaik egyrészt filmre, másrészt színdarabba íródtak. A vígjátékot Deres Péter, a színház dramaturgja fordította, sőt, 2017-re szabta, és a színház társulata – kiegészülve kiváló vendégművészekkel – arra készül, hogy a történetet, a „mesét” mindennapjaink átélhető valóságává emelje. Ismerős valósággá, ha úgy tetszik: magyar valósággá, hiszen melyik kórházból nem hiányzik egy várakozást könnyítő fotel?! Hogy egyebekről ne is essék most szó…

Ami ugyancsak nagyon maivá teszi ezt a történet, az a közösség össze- és széttartó ereje. A nők egymásrautaltsága, a bennük munkáló rivalizálás kegyetlensége, és a mindenek fölötti női energia, ami mindent megold, mindent összetart és elegendő erőt ad, akár az életben maradáshoz is. Ehhez pedig humor kell, életöröm és szeretet – ha a fene fenét eszik is. Márpedig néha eszik! Nem vitás: ezek az unatkozó vagy épp tevékeny háziasszonyok, családos és magányos nők, golfozó, gazdag feleségek és csóró tanárnők rendesen felborítják a kisváros életét, meg persze a sajátjukat is.
Azt mondhatnánk, a Naptár lányok tipikus női színdarab. Csakhogy mindegyik nő mellett – sokszor előtt! – ott egy férfi társ, rajtuk túl pedig a kisváros, az ország, legyen az bármelyik is.
A néző tudhatja, hogy amit lát, az majdnem egészen így meg is történt. Van tehát valóságalapja a sztorinak. Vannak és lehetnek ilyen nők és ilyen társak. Az élet pedig hozhat váratlan és pikáns helyzeteket, amelyekkel a közösségnek kezdenie kell valamit.
A Naptár lányok őszinte darab: minden mondata mögül süt az életigenlés, az összefogás, a barátság és a humor.
Végül is többek lettek ők, mint egy naptár és egy kanapé. A középkorú nők és férfiak pontos választ adnak majd arra, hogy mitől és mennyivel. A fiatalok pedig meghatottan ismerhetnek rá a saját szüleikre, akikben mind ott rejlik ez a szolidaritás és erő – csak merjék egyszer szabadjára engedni!

Chris HEGYI BARBARA mv. Jászai Mari-díjas
Annie IGÓ ÉVA mv. Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Cora UDVARIAS ANNA 
Jessie BEDE-FAZEKAS ANNA
Ruth TÓTH ENIKŐ
Celia SOLTÉSZ BÖZSE Jászai Mari-díjas
Marie BENKŐ NÓRA
Lady Cravenshire TÓTH ÉVA
John TAHI JÓZSEF
Rod BEDE-FAZEKAS SZABOLCS
Elaine GÁSPÁR KATA
Lawrence PAVLETITS BÉLA
Louise ÁGOSTON PÉTER
                 Iris Benton, Brenda Hulse DÁNIEL VALI
Lulu SZATMÁRI ATTILA
Liam XXX

Az előadásban közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei

Díszlet – jelmez KOVÁCS YVETTE ALIDA
Dramaturg DERES PÉTER
Látványterv HORVÁTH RÉKA, DERZSI MÁTYÁS
Zene MAGONY ENIKŐ
Mozgás GYENES ILDIKÓ
Súgó DEME ZSÓFIA
Ügyelő TRIMMEL ÁKOS
Rendezőasszisztens HŰBÉR TÜNDE

Évad végi kedvezmények a Magyar Színházban

Lassan véget ér a színházi szezon, ebből az alkalomból a Magyar Színház kedvezményes jegyekkel szeretné megajándékozni hűséges nézőit. Önnek nincs más dolga, mint az alábbi listából kiválasztani azokat az előadásokat, amelyeket még a nyári szünet előtt szeretne megnézni.
Töltsön velünk néhány kellemes színházi estét – jó szórakozást kívánunk!

A muzsika hangja – musical

2017. május 4. 19:00
jegyárak: 3.500 Ft helyett 3.150 Ft (10% kedvezmény)
jegyárak: 3.200 Ft helyett 2.880 Ft (10% kedvezmény)
jegyárak: 2.900 Ft helyett 2.610 Ft (10% kedvezmény)
jegyárak: 2.500 Ft helyett 2.250 Ft (10% kedvezmény)

2017. május 5. 19:00
KIZÁRÓLAG ERKÉLYES FOGLALÁSNÁL:
jegyárak: 3.200 Ft helyett 2.560 Ft (20% kedvezmény)
jegyárak: 2.900 Ft helyett 2.320 Ft (20% kedvezmény)
jegyárak: 2.500 Ft helyett 2.000 Ft (20% kedvezmény)

A fösvény – vígjáték – A Haumann család főszereplésével!

2017. május 7. 15:00
2017. május 8. 19:00
2017. május 25. 19:00
KIZÁRÓLAG ERKÉLYES FOGLALÁSNÁL!!!
jegyárak: 2.600 Ft helyett 2.080 Ft (20% kedvezmény)
jegyárak: 2.300 Ft helyett 1.840 Ft (20% kedvezmény)
jegyárak: 2.000 Ft helyett 1.600 Ft (20% kedvezmény)

Eugene O’Neill: Utazás az éjszakába

2017. május 17. 19:00
2017. május 22. 19:00
jegyárak: 3.000 Ft helyett 1.500 Ft (50% kedvezmény)
jegyárak: 2.000 Ft helyett 1.000 Ft (50% kedvezmény)

Jon Fosse: Alvás

2017. május 3. 19:00
2017. május 10. 19:00
2017. május 23. 19:00
jegyárak: 2.000 Ft helyett 1.600 Ft (20% kedvezmény)

A békakirály – zenés játék 3-10 éves gyerekeknek 45 percben

2017. április 30. 11:00
2017. május 7. 11:00
2017. május 14. 11:00
jegyárak: 1.200 Ft helyett 960 Ft (20% kedvezmény)

Csacska nyulacska – zenés játék 3-10 éves gyerekeknek 45 percben

2017. május 7. 15:30
2017. május 13. 11:00
jegyárak: 1.200 Ft helyett 960 Ft (20% kedvezmény)

Örkény: Egypercesek – 14-99 éves korig – 1 óra 10 perc szünet nélkül

2017. május 13. 19:30
jegyárak: 1.200 Ft helyett 960 Ft (20% kedvezmény)

A Szkalla lányok

2017. május 15. 19:30
jegyárak: 3.200 Ft helyett 2.240 Ft (30% kedvezmény)

Jean-Claude Carriere: A napló, avagy a Don Juan-katalógus

2017. május 6.
jegyárak: 2.500 Ft helyett 1.250 Ft (50% kedvezmény)

Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este

2017. május 9. 19:30
jegyárak: 2.500 Ft helyett 1.250 Ft (50% kedvezmény)

Mrozek: Egy nyári nap – abszurd vígjáték egy részben: Járó Zsuzsa, Ágoston Péter, Mészáros Máté

2017. április 30. 19:30
2017. május 26. 19:30
jegyárak: 2.500 Ft helyett 2.000 Ft (20% kedvezmény)

Visky András: Júlia

2017. május 11. 19:30
2017. május 18. 19:30
jegyárak: 1.500 Ft helyett 1.200 Ft (20% kedvezmény)

Jegyigényeiket a szervezes@mszinhaz.hu email címre küldjék az alábbi adatok megadásával!

Név:
Telefonszám:
Előadás időpontja:
Árkategória:
Darabszám:
“kedvezmény”

A Magyar Színház Szervezési Osztályának munkatársai szeretettel várják megkeresését!

EGY NYÁRI NAP

Jegyvásárlás

                                  A Magyar Színház és a Manna bemutatja

Sławomir Mrożek:

EGY NYÁRI NAP

– abszurd vígjáték egy részben –

Fordította: BOJTÁR B. ENDRE

Bemutató: 2017. április 1.

                                                                                  Szereplők:

BALSIK: ÁGOSTON PÉTER
SIK: MÉSZÁROS MÁTÉ Jászai Mari-díjas
HÖLGY: JÁRÓ ZSUZSA
 
Díszlet – jelmez: FEKETE GYÖRGYI
Zene: IGAZ BALÁZS
Ügyelő: TRIMMEL ÁKOS
Rendezőasszisztens: LÁNG ZSUZSA
Rendező munkatársa: FAZEKAS ANNA
Produkciós menedzser: ERDÉLYI ADRIENN
Produkciós vezető:  GÁSPÁR ANNA

                                                                                          Rendező: Cseh Judit

Az EGY NYÁRI NAP abszurd vígjáték. A történet két férfi találkozásával kezdődik. Elrontott, minden próbálkozásában sikertelen élete miatti fájdalmában az egyik (Balsik) épp magát felkötni készül egy tengerparti üdülőhelyen,amikor találkozik a sikeres úriemberrel (Sik). Aki leül a padra és türelmesen vár, amíg Balsik befejezi, amit elkezdett. Hamar kiderül azonban, hogy mindketten ugyanarra készülnek: az öngyilkosságra. Csakhogy míg Balsiket saját sikertelen élete, meghiúsult álmai hajszolják e kétségbeesett tett felé, Siket éppen az örökké tartó siker csömöre vezeti ugyanerre az elhatározásra. Kilátástalan életútjuk befejezését a Nő megjelenése zavarja meg, és billenti ki a két férfi életét, hogy végül egyiket sikerre, a másikat pedig bukásra vezesse. Ez az abszurd vígjáték nemcsak filozofikus kutatásokat végez az élet rejtelmeiben, de kineveti az önsajnálatot, és arra hívja fel a figyelmet, néha ne féljünk nevetni magunkon.

Részlet a darabból:

SIK: Ön egy boldog ember, csak nem tud róla. És ha mi nem találkozunk, soha nem is tudja meg.
BALSIK: Én még most sem tudok róla. Azt mondja, én boldog vagyok? Én?
SIK: Hát persze. Önben él a remény, ugye?
BALSIK: Kizárólag és egyfolytában.
SIK: Hát ez az. Állandóan remél. Ez kincs. Magának kincs van a birtokában!
BALSIK: De nekem semmi nem sikerül.
SIK: Hát hogy képzeli? Éppen ezért remélhet! Ha sikerülne, amire vágyik, akkor vége lenne a reménynek! Így viszont van életcélja!

Bánsági Ildikó

Bánsági Ildikó

Forrás: Nemzeti Színház

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész

Rövid életrajz

Debrecen 1972-73, József Attila Színház 1973-76, Vígszínház 1976-87
József Attila Színház 1987-90, Nemzeti Színház 1990-93, Művész Színház 1993-96
Thália Társaság 1996-97, Kelemen László színkör 1997-98, Új Színház 1998-2013, Nemzeti Színház 2013-tól

Jászai Mari-díj 1981, Erzsébet-díj 1987, Új magyar hangjáték színészi díj 1990, Kossuth-díj 1996
Sík Ferenc-nívódíj (Gyulai Várszínház) 2008, Halhatatlanok Társulatának tagja 2009, Páger Antal-díj (Makói Önkormányzat) 2010, Nemzet Művésze  2014

A Magyar Színházban jelenleg játszott szerepe:

MARY CAVAN TYRONE (Eugene O’Neill: Utazás az éjszakába)

 Fontosabb szerepek:

Shakespeare: A makrancos hölgy – Katalin;
Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Beatrice;
Shakespeare: Szentivánéji álom – Hyppolita/Titánia;
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok – Viola
Miller: A salemi boszorkányok – Abigail
Fejes: Jó estét nyár, jó estét szerelem – Zsuzsanna
Fiastri: Szerelmeim – Anna-Lisa
Schiller: Don Carlos – Erzsébet
Hernádi: Királyi vadászat – Zita királyné
Heltai: A néma levente – Zilia
Feydeau: A balek – Maggy
Dosztojevszkij: Ördögök – Liza Drozdova
Molnár: A farkas – Vilma
Schisgal: Szerelem, ó! Ellen
Gáspár Margit: A császár messze van – Krisztin
Schwajda: Csoda – Veronika
Vörösmarty: Csongor és Tünde – Ilma
Beaumarchais: Figaro házassága – Almaviva grófné
Göncz Árpád: Kő a kövön – nő,
Lajtai-Békeffi: A régi nyár – Mária
Brecht-Weill: Koldusopera – Peachumné
Moliére: Tudós nők – Belisa;
Moliére: Tartuffe – Elmira
Ödön von Horváth: Figaro – Válik grófnő
Mrożek: Szerelem a Krímben – Matrjona Vasziljevna Cselcova
Csehov: Jubileum – Popova, Jelena Ivanovna, Mercsutkina;
Cervantes: Szószátyárok – Donna Beatriz, Hortigoza
Goldoni: A szégyentelenek – Marina Grozzola
Csiky Gergely: Ingyenélők Szederváry Kamilla
Goldoni: Chioggiai csetepaté – Pasqua asszony
Jarry: Übü király – Übü mama
Szomory: Hermelin – Lukács Antónia

Fontosabb filmes szerepei:

Madárkák
Szikrázó lányok, Kopjások
Fekete gyémántok
Budapesti mesék
Bizalom; Mephisto
Napló gyermekeimnek
Napló szerelmeimnek
Hanussen
Jézus Krisztus horoszkópja
Egyszeregy
Szindbád
Utazás Jakabbal
Eszmélet; Zsötem
A remény joga
Hány az óra, Vekker úr?
Kék Duna keringő
Roncsfilm
Szürkület

TV:

Rózsa Sándor
Itt járt Mátyás király
Zokogó majom
Faustus doktor boldogságos pokoljárása
Az állam én vagyok
Farkasok és bárányok, A cár őrültje
III. Richárd
Volpone; III. Béla
Egy csók és más semmi
Attila (francia) Házasság szabadnappal
A hirdetés
Puskin utolsó napjai
A harmadik testőr; Púder

“Amiről még nem meséltem” – Beszélgetés élsportolókkal

SPORT A KULTÚRA SZENTÉLYÉBEN, A SZÍNHÁZBAN!

Beszélgetés az emlékezésről, a minta fontosságáról, könyvajándék
(egy boltban nem kapható értéket vehetünk kézbe), kötetlen csevegés,

minden hónapban egyszer

A vendég:
mindig egy olyan nagy magyar sportoló,
akiről azt gondoljuk, hogy Emberként és SportEmberként is jó minta!

A következő alkalmak:

2017. március 20. (hétfő) 18:00 – 19:30 óra

2016. április 24. (hétfő) 18:00 – 19:30 óra

Március 20-án vendégünk lesz:

Forrás: Facebook

GERGELY ISTVÁN

kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó,
a Bp. Honvéd ügyvezető elnöke


A házigazdák:

Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója
&
Elbert Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára, sportvezető, tréner, korábbi sportszakállamtitkár

A helyszín:
Pesti Magyar Színház (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.)

Legyen a színház egy közösségi tér, ahol nem „csak” akkor van élet, amikor előadás van!

Mindenkit szeretettel várunk, aki
– szereti a sportot;
– szereti a színházat;
– szeret beszélgetni;
– szeret igaz embereket látni, hallani;
– hisz a jóban.

A karmester szeretője

Lisa Langseth:

A karmester szeretője
kortárs svéd dráma

Bemutató: 2017. március 19.

Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Címszerepben:
Katarina: Benkő Nóra

Rendező: Varga Éva Jászai Mari-díjas

Díszlet, jelmez és játéktér: Varga Éva Jászai Mari-díjas
Kivitelező: Balázs András
Videotechnika: Czakó Gábor
Ügyelő: Sipos Csaba
Rendezőasszisztens – Súgó: Deme Zsófia


A darabról:
Katharina vallomása egy idősebb, családos emberhez fűződő titkos viszonyáról.
A legtöbb ember életében – akár bevallja, akár nem – előfordul legalább egyszer egy autó hátsó ülésén “elkövetett” titkos szex.
Hogy aztán merre fejlődik a kapcsolat, az a két emberen múlik. Ebben a darabban a tipikus irányba fordul: titkos szerelmi szenvedély lesz belőle.
Az egyszerű, naiv, fiatal rajongó és az ismert művész nem egyenrangú viszonya. A férfi önző módon kihasználja a másik rajongását. A nő szenvedélyes ragaszkodásának a dolgok természetéből adódóan kínzó magány lesz a vége.

Az egyszemélyes darab egy őszinte monológ, amely a szerető szemszögéből mutatja be ennek a kapcsolatnak a csúcsait és mélységeit – a köznapitól eltérő valóságát. Az előadás lemezteleníti a testet és a lelket is – Benkő Nóra lebilincselő őszinteséggel mutatja meg mindkettőt. Az előadás egyszerre pikáns, provokatív és végtelenül őszinte – minden nézőnek ajánljuk, aki többet akar tudni a szenvedély titkos természetéről.

A szerzőről:
LISA LANGSETH 1975-ben született Stockholmban. Drámaíró, színházi és filmrendező. Első darabját 2004-ben játszotta a Dramaten kamaraszínpada. A Riksteaternek írt Pleasure a szexvásárló férfiakról szól. a stockholmi Dramatenben játszott Klimax egy jövővízió, amelyben külvárosi fiatalokat “nevelnek” át, hogy a társadalom engedelmes polgáraivá váljanak. Jelölj meg (Mark mig) című színdarabját az uppsalai városi színház mutatta be. Lisa Langseth egy rövidfilmjével a göteborgi filmfesztiválon szerepelt sikeresen, majd 2010-ben játékfilm-rendezőként mutatkozott be a Minden, ami szép (Till det som ar vackert) című filmjével, amelynek forgatókönyve díjat is nyert.

Fotó: Kozma János

A fösvény – színházpedagógiai program

Moliére: A fösvény
Rendező: Lengyel Ferenc

Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete a kuporgatásssal telik, holott nagy vagyonnal rendelkezik. De ez talán még nem is volna végzetes baj, csakhogy a fösvény öreg immár a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis Valér, az inasa és Eliz, a lánya titokban szerelmesek – akárcsak Cléante, Harpagon fia és a szép Marianna. Egy nap Harpagon közli, hogy feleségül akarja venni Mariannát, s Elizt is ki akarja házasítani, mégpedig Anzelm úrral. Természetesen a fiatalok próbálnak ellenkezni, de mindhiába; Harpagon hajthatatlan. Cléante ezért inkább kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariannát. A kölcsönt ráadásul az apjától kívánja fölvenni, amire Harpagon rá is jön, és éktelen patáliát csap. Sőt, ravaszul addig-addig csűri-csavarja a szavakat, hogy Cléanté véletlenül elkotyogja házasodási szándékát, mire az apja kitagadja, és immár hatalma teljes tudatában veheti el Mariannát. Csakhogy közben az egyik szolgának sikerül felkutatni Harpagon pénzes ládáját, aki magán kívül van a dühtől, és Valért kezdi el vádolni, mert őt hiszi a tolvajnak. Valér viszont félreérti a helyzetet, és bevallja, hogy szereti Elizt. Ekkor toppan be Anzelm úr, akiről kiderül, hogy ő maga Valér apja, vagyis a fiú nemhogy nem szolga, hanem nagyon is vagyonos ember. Mivel ilyeténképpen nem kell a hozománytól tartania, Harpagon engedélyezi Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz házasságát, ő pedig visszatérhet imádott pénzes ládikójához.

Foglalkozásról:
A pénz nem boldogít… no persze! De mi van, ha egyáltalán nincs? Mihez vezet a hiánya? Mi van, ha sok van valakinek? Létezik egyáltalán olyan, hogy túl sok pénz? Mennyi az elég? Mi mozgatja ezt a rendszert és mennyire hat ránk a pénzszerzés kényszere? Mitől függ egy dolog értéke? Moliére klasszikusa bővem kínál lehetőséget egy szerepjátékos foglalkozáshoz az önzésről és a fogyasztói társadalom visszásságairól, közös gondolkodást az értékrend viszonylagosságáról.

Ajánlott kor:
8-12 évfolyam (14 – 18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)

Tovább

Júlia

Jegyvásárlás

 

Visky András:

JÚLIA

Párbeszéd a szerelemről

monodráma egy részben

Bemutató: 2017. január 10.

JúliaRÁCKEVEI ANNA m.v.

Látvány: Szabó K. István
Szcenika: Balázs András
Zeneszerző: Ovidiu Iloc
Súgó: Balázs Éva
Rendezőasszisztens-ügyelő: Juhász Andrea

Rendező: Szabó K. István

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja

Visky András Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámája a szerző családjának tragikus sorsát mutatja be, érzékenyen, csodálatos humánummal. Az édesapa, Visky Ferenc, Magyarországon képzett református lelkész volt, aki a II. világháború után feleségével – a legkevésbé sem szokványos módon – Magyarországról Erdélybe szökött át, hogy attól kezdve itt szolgáljon, s hirdesse az Isten igéjét. Ám őt is elérték az 1956-os tisztogatások, és a román kommunista diktatúra 1958-ban 22 év börtönre ítélte (amelyből egyébként mintegy 6 évet le is töltött a szamosújvári börtönben). Valamivel később feleségét, Visky András anyját, (Sollich) Júliát hét gyermekével kitelepítették a Duna-delta gulágjába, a Bărăgan-alföldi táborba. Júlia – bár azt sem tudja, él-e még a férje – ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben is az örök szerelemről, illetve az Úrhoz, a férjhez és a hazához, a magyarsághoz való hűségről tesz tanúbizonyságot.

A darab az utóbbi évek egyik legsikeresebb, Magyarországon és Erdélyben is több előadást megélt drámája, és ez volt az első kortárs magyar darab, amelyet 2007-ben meghívtak a New York-i Nemzetközi Fringe Fesztiválra. Rádióváltozat is készült belőle; ez ugyancsak nagy szakmai sikert aratott.
Szép színpadi karrierje ellenére a darabot mostanság ritkábban játsszák, ezért a Pesti Magyar Színház előadása talán újabb lendületet adhat ennek a kiemelkedő jelentőségű alkotásnak.

A mű alcíme szerint: párbeszéd. És valóban, a feleség (belső) meditatív dialógusát halljuk az Istennel. Mivel a feleségen kívül nem szólal meg más hang, a művet imaszerű versként, szereplíraként is olvashatjuk. Minthogy Júlia és az Úr dialógusa folyamatosan egy harmadik személyről, a távol levő férjről szól, ezért a történet hárompólusúvá – ahogy maga a szerző is írja: „klasszikus szerelmi háromszöggé”, avagy „Szentháromságszöggé” – válik.
Ez a beszélgetés a „létezés peremén” hangzik el, a feleség ugyanis halálos beteg. A dialógus alatt folyamatosan újraértelmeződnek a Júliával és a családjával történtek: így a családot elhurcoló karhatalmi tisztekből például – Pál apostol Rómaiakhoz írott levelén keresztül – angyalok lesznek, a román gulágon való raboskodás pedig az Úr népének pusztai vándorlásaként nyer új, gazdagabb jelentéstartalmat.
A drámát – Visky több más darabjához hasonlóan – számos idézet szövi át. Ezek elsősorban Bibliából (főleg az Énekek Énekéből) vett idézetek, de számos Shakespeare-citátumot is találunk.
Ez a megrázó erejű műalkotás egyszerre vall a szerelem mindent megtartó hatalmáról és a hit erejéről. Júliának szörnyű megpróbáltatásokat kell kiállnia, mégis mindig talpra áll – mert hűséges marad férjéhez és Istenéhez. A legkétségbeesettebb pillanataiban majdnem feladja, s perbe száll az Úrral is. Ám azonnal felerősödik benne a felelősségérzet – elsősorban hét gyermeke iránt. Csak egy nő, egy szerelmes asszony, egy anya képes az olyan pokoli megpróbáltatásokon úrrá lenni, amelyeket Júliának kellett átélnie, s amelyeket sok ezer Júliának kellett-kell végigszenvednie ezen a közép-európai tájon.
A darab ugyanakkor ’56-os történet is. Beszél a (mindenkori) diktatúrá(k) természetéről, a megtorló gépezet működéséről, az ember szabadság- és túlélés-vágyáról, a rablét borzalmairól. A történelmi-politikai események ábrázolásakor a jelképességre épülő stílust és atmoszférát egyértelmű, realista, tűéles képek váltják fel.
Nem utolsó sorban a darabból – az ábrázolt szörnyűségek ellenére – valami „ösztönös” derű, könnyedség, sőt, humor sugárzik, amelytől a történet még emberközelibbnek, nota bene: ismerősebbnek hat.

Rendezői koncepció:
A darab látványtervezője és rendezője Szabó K. István. 2000-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakán, majd a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője lett, majd 2004-től igazgatója. 2005-től a temesvári Csiky Gergely Színház főrendezője. 2007-től az ARCA független színház vezetője Bukarestben. 2009 óta a Piatra Neamţ-i Ifjúsági Színház főrendezője. 2011-től a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatója. Számos romániai színházban rendezett már, többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Brăilán, Ploieşti-ben, Nagyszebenben, valamint Németországban, Magyarországon és az Egyesült Államokban is megfordult színházi rendezőként.

Egy Júlia-játék elé
„Párbeszéd a szabadságról, akár ez is lehetne Visky András drámájának alcíme, hiszen az egyre nyomasztóbb elszigeteltség ellenére, Júlia – tántoríthatatlan hite révén – új dimenziókat nyit meg, átjárókat vág a kor vaskapuin. Júlia szabad, hiszen átverte magát fogvatartói érvrendszerén, ő kéz a kézben jár a halállal, és mint kígyó levedlett bőrét, úgy hagyja hátra elnyűtt testét a zárka sarkában.
E fohásznyi lélek pokoljárása, szinte látomásszerűen fogalmazta meg bennem a többdimenziós játékot. Nyers testiség, verbalitás, hang és – kép, mint rétegek, néha szövetszerűen egybefonódva, néha meg külön életet élve alkotják azt az installáció-előadást mely lélegzetszerűen összeszűkül és kitágul. Mozgatórugói: a remény és a félelem.
Nem a történelem valósága az, ami ebben az előadásban megfogalmazódik, még csak konkrét „szereplők” sem zaklatják hősünket. A történelmi trauma az, ami megszüli saját „kísérteteit”, ők a szűk cella lakói.”
/Szabó K. István/

Júlia szerepére Ráckevei Annát, Jászai Mari-díjas színművésznőt kérte fel a Pesti Magyar Színház. A színművésznek a hazai színházi életet a Madách Színháztól a Nemzeti Színházon és a Művész Színházon át a debreceni Csokonai Színházig volt alkalma mélységében megismerni.

Zeneszerző: Dr. Ovidiu Iloc
Szabó K. István rendező (szinte) állandó alkotótársa a kilencvenes évektől napjainkig. Húsz előadást alkottak együtt, többek közt, Moliere Don Juan-ját, Slobodzianek Ilja prófétáját, Wedekind A tavasz ébredését, Szophoklész Oedipuszát, Heiner Müller Titus anatómiája, Róma bukását, Schaffer Equusát, Caragiale Megtorlását … stb.
Az Anyám ajkáról a fejlődés szó hamisan (szerző: Matei Visniec) hangzik cimű, a Chicago-i Trap Door Színházban megvalósított előadás zenéjéért, Iloc Ovidiu elnyerte a rangos Jefferson díjat.
Számos magyar, román, német színházban dolgozott alkotóként, zeneszerzői munkásságát önálló kórusművek, átiratok rögzítik.
Ovidiu Iloc, a nagyváradi Művészeti Egyetem, Zenetudományi Tanszékének professzora.


Képek az előadásból

Fotó: Kozma János